A kutatás rávilágított, hogy a munkavállalók több, mint fele szerint a színes nyomtatás legfőbb előnye a dokumentumok vonzóbbá tétele. 41 százalékuk szerint a színes nyomtatás professzionálisabb szakmai felkészültségre utal, 29 százalékuk szerint pedig az olvasó figyelmét biztosítja. Magyarországon a válaszadók többsége, mintegy 64 százalék voksolt a professzionális megjelenés mellett.
Az üzleti előnyök ellenére a munkavállalók 68 százaléka elismerte, hogy szervezete a dokumentumok kevesebb, mint negyedét nyomtatja ki színes formátumban, ezek nagy részét pedig fotók (52 százalék), prezentációk (47 százalék), valamint prospektusok, brossúrák (34 százalék) teszik ki. A magyar vállalatok körében még kevesebb ez az arány, hiszen nálunk a vállalatok 36 százalékánál a színes nyomtatás kevesebb, mint 10 százalékot tesz ki.
"A felméréből nyilvánvalóvá válik, hogy a vállalatok számára a színes nyomtatás költségeitől való félelem a fő oka annak, hogy továbbra is a fekete-fehér nyomtatás van túlsúlyban. Ezeknek az aggodalmaknak a megszűntetésére azonban számos lehetőséget kínálunk, úgy mint a költségek, valamint a nem kívánt színes nyomtatások csökkentése. Ilyenek például a színbeállítás és engedélyezés eszközei, mely utóbbi meghatározza, hogy ki férhet hozzá a színes nyomtatáshoz." - mondta Danny Molhoek, a Lexmark közép- és kelet-európai régiójának ügyvezető igazgatója.
A költséghatékonysággal kapcsolatos aggodalmakon felül minden tizedik dolgozó azért nem nyomtat színesben, mert nem fér hozzá a színes nyomtatóeszközökhöz, 4 százalékuknál pedig a vállalati politika nem teszi lehetővé a színes nyomtatást. Továbbá a magyar vállalatok 39 százaléka nem érzi szükségét a színes nyomtatásnak.
"Annak ellenére, hogy sokan elismerik a színes nyomtatás előnyeit a professzionális megjelenésű dokumentumok előállításában, gyakran úgy tekintenek rá, mint egyfajta irodai bónuszra, nem pedig bevett, hasznos gyakorlatra." - tette hozzá Danny Molhoek.
A kutatásról
A Lexmark 2011 júliusban végzett kutatása az EMEA régió 12 országában, 970 irodai dolgozójának megkérdezésével készült. A kutatatásban részt vett országok, Belgium, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Dél-Afrika, Spanyolország, Svédország és az Egyesül Királyság voltak.
