A kérdés azért érdekes, mert az effajta „duális képzésnek” nevezett módszert az új szakoktatási törvény tervezete is preferálja. Hasonló igény fölmerült a felsőoktatás területén is, sőt, a kecskeméti Mercedes beruházáshoz kapcsolódóan várhatóan a közeljövőben be is indítják ezt a képzési módot.
A szakmunkásokat foglalkoztató cégek 42%-a nyilatkozott úgy, hogy szívesen fogadna szakmunkás-diákot szakmunkásképző iskolát helyettesítő gyakorlati képzés, oktatás keretében. Az ágazatok közül kiemelten pozitívan nyilatkoztak az idegenforgalom, vendéglátás cégei, 71%-uk foglalkoztatna gyakorlati képzés keretében szakmunkás diákot. Ők azok, akik nyári gyakorlatra eddig is kiemelkedően nagy arányban alkalmaztak diák-munkaerőt.
A pozitívan nyilatkozók aránya a cég méretével párhuzamosan emelkedik, legkisebb arányban az 50 fő alatti, legnagyobb arányban az 500 fő felettiek jelezték, hogy foglalkoztatnának szakmunkás-tanulót. Mivel a pénzügyi szektor cégei és a gazdasági szolgáltatók elsősorban diplomásokat és érettségizetteket foglalkoztatnak, legkisebb arányban ők álltak pozitívan a kérdéshez.
Fogadnának-e szakmunkás-diákot gyakorlati képzés, oktatás keretében? (megoszlás, %)
Fogadnának-e szakmunkás-diákot gyakorlati képzés, oktatás keretében? (megoszlás, %)
A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy ha megvalósulna a duális szakoktatás, akkor a nappali tagozatos szakiskolai képzésben tanuló 139 ezer főt hogyan tudná foglalkoztatni a vállalkozói szféra. Különösen érdekes a kérdés a kisvállalkozások körében. Ugyanis annak dacára, hogy ezek foglalkoztatják a felnőtt munkavállalók közel kétharmadát, ugyanakkor náluk a legkisebb a hajlandóság erre a módszerre. Az elemzők szerint mindez arra hívja fel ismételten a figyelmet, hogy a munka világát érintő törvénykezés során is kockázatos a hatásvizsgálatok nélküli ad-hoc törvényalkotás.
