A Körös Volán és az OVSZ esetében jelentős megtakarításokat eredményezett a fejlesztés. Előbbi egy új munkaállomás beszerzését így akár 40 százalékkal olcsóbban tudja megvalósítani, míg utóbbinál 30 százalékkal csökkentek a korszerű hardverek beszerzésének költségei, a vékony kliens architektúra révén. A közlekedési társaság ezen felül 90 százalékkal alacsonyabb licencköltséget fizet, az OVSZ pedig éves szinten 60 millió forintot takarít meg ezen területen. A hazai közigazgatási szektor nyitottságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a jelenleg előkészítés alatt álló kormányhatározat, amely rögzíti, hogy a kormányzati szférában az Open Document Format, azaz az ODF legyen a kötelezően használandó elektronikus dokumentumformátum.
Nemzetközi és hazai nyílt trendek
Az Európai Unióban és a környező országokban megfigyelhető tendenciák azt mutatják, hogy a nyílt forráskódú szoftverek és a nyílt szabványok alkalmazása egyre általánosabbá válik. Az elmúlt hónapokban több helyen is születtek új kormányzati előírások ezen a területen. Áprilisban a portugál kormányzat tette kötelezővé a nyílt szabványok használatát a dokumentumok kezelésére, májusban pedig Románia jelentette be, hogy a közigazgatásban a nyílt forráskódú szoftvereket kell minden olyan esetben használni, ha azok biztosítják az elvárt funkcionalitást. Az elmúlt fél évben az ajánlásokon túl, több országban fogalmaztak meg konkrét akcióterveket is a nyílt forráskódú megoldások bevezetésének támogatására. Tavaly decemberben az orosz miniszterelnök írt alá egy ütemtervet a közigazgatásban használt informatikai rendszerek nyílt forráskódúra történő átállítására a 2015-ig terjedő időszakban. Márciusban pedig a brit kormány jelentette be új informatikai stratégiáját, amely nem csak előírja a nyílt szabványok használatát, hanem különböző eszközökkel támogatja is a nyílt és szabványos megoldások bevezetését.
A magyar kormány a Digitális Megújulás Cselekvési Terv részeként konszolidálja a kormányzati informatikát, a folyamatban pedig jelentős szerepet kapnak a nyílt forráskódú szoftverek. A kormány megkezdte a nyílt megoldások teszt-üzemmódját is több állami cégnél és szervezetnél, például a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál, a Magyar Fejlesztési Banknál és az infokommunikációs államtitkárságnál. A kormány tervei között szerepel még az is, hogy - a már bevált Novell HUEDU programon túl - további nyílt forráskódú oktatási szoftvereket tesznek elérhetővé a közoktatási intézmények részére.
Milyen szempontok alapján döntünk az opensource mellett?
A nyílt forráskódú szoftverek terjedését és gazdasági előnyeit támasztja alá a Novell 2011 tavaszán végzett infrastruktúra felmérése is. Az értékelésből kiderül, az informatikai és gazdasági döntéshozók több mint kétharmada (68%) a költségek optimalizálása miatt választotta a nyílt forráskódú megoldásokat. A válaszadók közel fele (45%) a stabilitást és megbízhatóságot egyaránt fontos előnyként említette, 27 százalékuk pedig a biztonságot is motiváló tényezőként emelte ki. A válaszadók 42 százaléka azért is preferálta az open source megoldásokat, mert házon belüli munkatársaik rendelkeznek a működtetéshez szükséges szakértelemmel.
A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a nyílt forráskódú megoldások egyre nagyobb teret nyernek mind a vállalati, mind a közigazgatási szférában, és ez hazánkban sincs másképp. A felmérés adatai szerint már most is 14% használja az OpenOffice.org, vagy LibreOffice irodai csomagot és egy éven belül 20%, három éven belül pedig további 15% tervezi a bevezetést. Ugyanezek a számok a Linux Desktop esetében az alábbiak: 8% használja már most is, közel 10% tervezi az egy éven belüli bevezetést és további 15% a három éven belüli használatot. További érdekesség, hogy mind a két esetben van 31%-nyi bizonytalan felhasználó, akik hajlanának a nyílt forrás kódú megoldás bevezetésére, ha egy rendszerfelmérés kimutatná az átállás előnyeit. A Novell végez Magyarországon olyan jellegű felmérést, amely kiértékeli a szervezetek informatikai rendszerét és megmutatja az esetleges átállás révén keletkező hasznokat.
Bizonyított megtérülés
Egyre több olyan vállalat akad hazánkban, ahol átfogó IT infrastruktúra alapul nyílt forráskódú megoldásokon, tehát szerver és desktop oldalon egyaránt erre építenek. A Körös Volán Zrt. például a rendszerfejlesztés mellett a költségcsökkentés miatt vette fontolóra az opensource megoldások bevezetését. Három év alatt, fokozatosan váltottak nyílt forráskódú szoftverekre. Jelenleg a géppark 93 százalékán openSUSE vagy Linux Entreprise Desktop rendszer működik, és a szervereken is a Novell Linux alapú megoldásai futnak. A legfontosabb eredmény a vállalat számára a költséghatékonyság: a nyílt forráskód hangsúlyosabbá válásával, azonos feladatok mellett, a szoftverlicencekre ma már kevesebb mint 10 százalékot költenek a korábbi összegekhez képest.
"A szoftverlicencek megvásárlása helyett jobb minőségű hardvereszközök beszerzésére fordíthatjuk szűkülő forrásainkat. Egy új munkaállomás beszerzését így akár 40 százalékkal olcsóbban tudjuk megvalósítani. A szerverek virtualizációja nyomán jelentős sebességnövekedést értünk el a zárási fázisoknál úgy, hogy egyetlen új fizikai gépen akár 18 virtuális szervert futtatunk. Így a szerverterem elektromos fogyasztása kevesebb mint a felére esett vissza, tehát a szerverberuházás két és fél év alatt megtérült, és azóta is további megtakarítást eredményez" - foglalta össze Szigeti László, a Körös Volán Zrt. informatikai osztályvezetője.
