A független kutatás a résztvevőktől vett nyálmintából kimutatható stresszmarkerek vizsgálatával kimutatta, hogy míg a női vezetőknek 8,7%-kal növekszik stressz-szintje ha csúcsforgalmi időszakban, illetve forgalmi dugóban vezetnek, addig a férfiaknál ez a százalék akár a rendkívül magas 60%-ot is elérheti. További aggodalomra ad okot, hogy az ugyanebben a vizsgálatban résztvevő női vezetők 67%-a, illetve a résztvevő férfiak 50%-a a kimutatható fiziológiai eredmények ellenére 20 percnyi forgalmi dugóban eltöltött idő után még nem vallotta magát idegesnek vagy feszültnek. A kutatás arra is rávilágított, hogy a közlekedési dugóban eltöltött hosszabb idő és annak a gépjárművezetőkre gyakorolt hatása hosszú távon káros az immunrendszer működésére, magas vérnyomást okoz, valamint a vércukorszint megemelkedését eredményezi.
David Moxon, a kutatást vezető pszichológus így nyilatkozott: "Ezek az eredmények bizonyos evolúciós viselkedésformákkal magyarázhatók és állíthatók párhuzamba. A férfiak többségénél az ilyen helyzetek erős fiziológiai, úgynevezett "fight or flight" (szembenézés vagy menekülés a stresszhelyzetből) reakciót váltanak ki. Tekintettel arra, hogy a gépjárművezető ennek nincs minden esetben tudatában, a rendszeresen forgalmi dugóban töltött idő hosszú távon komoly egészségkárosító hatást gyakorolhat az emberi szervezetre."
Corinne Vigreux, a TomTom fogyasztói részlegének ügyvezetője szerint a kutatás rengeteg hasznos tényre hívja fel a figyelmet. "Sok gépjárművezető a közlekedési dugókat alapvetően rossz, de egyben elkerülhetetlen dolognak tekinti. Ez a kutatás arra is rávilágít, hogy változtatunk kell az embereknek a közlekedésről kialakított alapvető szemléletén. A TomTom által tavaly szeptemberben megfogalmazott Közlekedési Kiáltvány (Traffic Manifesto) pontosan azzal a céllal jött létre, hogy egyedi technológiáink alkalmazásával és a felhasználói közösségünk együttes erejével a forgalomsűrűséget 5%-kal csökkentsük."
A kutatás számos olyan tünetre is felhívja a figyelmet, melyek akár a gépjárművezetők által is észrevehetők, például a szédülés, a légszomj, az izomgörcsök, a mellkasi fájdalmak, illetve a viselkedési zavarok, az izgatott ideges állapot, valamint a bizonytalan vezetés.
A TomTom által megrendelt, 10 000 gépjárművezetőt vizsgáló friss vizsgálat kimutatta, hogy a 18 és 64 éves kor közötti gépjárművezetők 72%-a napi szinten vezet autót: 92%-uk általában otthonról munkába, míg 80%-uk iskolába utazik. Ha ehhez hozzávesszük azt a tényt, hogy közel egymilliárd autó közlekedik világszerte az utakon, nem meglepő, hogy a gépkocsivezetők 86%-kát negatívan érintik a forgalmi közlekedéssel kapcsolatos dugók.
A vezetés közben jelentkező stressz oldására a gépjárművezetők számos technikával védekezhetnek és védekeznek is. A vizsgálat kimutatta, hogy a gépjárművezetők 82%-ka ilyenkor rendszerint zenét hallgat, 21%-uk időtöltésként az utastársakkal beszélgetve oldja a stresszt. A kutatás másik eredménye, hogy a stresszkezelés módszerei országonként, illetve nemtől függően is eltérőek lehetnek.
Az amerikaiak (38%-a) és a svédek (39%-a) általában telefonon beszélgetve keres ilyen helyzetben kikapcsolódást, míg a hollandok (14%-a) ilyenkor inkább étkezéssel tölti az időt a volán mögött. Az angol nyelvterületen élőkről általában énekléssel csökkentik a vezetés közben felgyülemlő stresszt (Egyesült Államok: 20%, Egyesült Királyság: 19%, ZA: 16%), ami rendszerint beválik, hiszen a TomTom által végzett vizsgálatsorozat kimutatta, hogy háromból egy női vezetőnél pusztán az éneklésnek köszönhetően csökkent a stressz szintje.
