A program "A jövő Műegyeteme" megújulási stratégia része. A fejlesztés az alábbi öt kiemelt kutatási területen (KKT) indult meg.
- Fenntartható energetika
- Járműtechnika, közlekedés és logisztika
- Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem
- Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány
- Intelligens környezetek és e-technológiák
Első lépésként elkészültek a BME átfogó és az öt KKT-ra vonatkozó részletes K+F+I stratégiái, melyek megvitatása a november 17-én megtartott "Hogyan tovább, Műegyetem?" konferencián került sor. A jelenleg folyó fejlesztésekről Péceli Gábor, a BME rektora elmondta "Az ismertetett elképzelések és az elhangzott vélemények útmutatásai szerint megindult a munka. A projekt méreteit jellemzi, hogy a résztvevő BME munkatársak - hallgatók, doktoranduszok, oktatók és kutatók - száma meghaladja az ezer főt. A legfontosabb kezdeti eredménynek tartom, hogy a kiemelt kutatási területeken létrejött és láthatóvá vált az intézményen belül és azon kívül tevékenykedő alkotó közösségek együttműködése. Jó úton járunk. A tervezett infrastrukturális beruházások 60%-a megvalósult. A program keretében - egy év alatt - több mint 100 elkészült publikáció, két benyújtott szabadalom, készülő monográfiák mellett a szakmai közéletben történő intenzívebb megjelenés (hallgatói versenyek a neten, illetve a médiában, Mindentudás Egyeteme, szaksajtó) is igazolja a szakmai teljesítmény javulását. Emellett a projekt társadalmi/gazdasági hasznosulásának jeleként megjelentek új típusú és tartalmú, más intézményekkel, illetve a gazdaság szereplőivel közös szerződések, pályázatok, együttműködések is."
A konferencia plenáris ülésén Péceli Gábor eredményeket bemutató előadását követően Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Dux László, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára, Fodor István, a Budapesti Városüzemeltetési Központ elnöke, Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke és az Európai Bizottságban igazgatói posztot betöltő Siegler András beszélt a BME és általában a kutatóegyetemi program hazai, regionális és nemzetközi beágyazottságáról és lehetőségeiről. A programban eddig elért konkrét szakmai eredményekről a mintegy 600 résztvevő az öt kiemelt területen időben párhuzamosan szervezett szakmai előadásokon, illetve délután, az egész egyetem területén zajló szatelit rendezvényeken tájékozódhatott. A több szinten megszervezett információáramlás kiváló lehetőséget teremtett a résztvevők számára a BME K+F+I lehetőségeinek megismerésére, kapcsolatfelvételre vagy azok bővítésére, szakmai viták lebonyolítására is.
A program és annak társadalmi ráfordítása csak akkor tekinthető hatékonynak, ha a folyamatosan születő eredmények az oktatásban, képzésben, gazdaságban és társadalom hasznosulnak. Az innovációs folyamat ezen eleme új módszertani elemek fejlesztését és készséggé válását igényli. Ezért a kutatóegyetemi célkitűzések megvalósulását hatékonyan támogatni tudja a szintén TÁMOP pályázati támogatással ("Tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz-, és feltételrendszer kialakítása, fejlesztése a Műegyetemen" TÁMOP-4.2.1-08/1/KMR-2008-0001) kialakított Technológia- és Tudástranszfer Iroda. A TT projekt újszerű, hallgatókat, kutatókat és partnereket egyaránt megszólító innovációs kezdeményezéseiről, eredményeiről, a hálózatos együttműködés kialakításának kísérletéről, és az Iroda jelenlegi szolgáltatásairól szintén kaphattak tájékozódást az érdeklődők.
Pálinkás József, az MTA elnöke, Péceli Gábor, a BME rektora, Vajta László dékán, a kiemelt kutatási területek vezetői és a projektvezetés részvételével megtartott sajtótájékoztatón is az elért eredmények, az intézményi és a KKV-kal kialakítható új típusú együttműködések kerültek középpontba.
Pálinkás József elnök úr hangsúlyozta, hogy "a Magyar Tudományos Akadémia támogatja a kiváló kutatóműhelyekkel rendelkező egyetemek és az akadémiai kutatóhálózat szoros együttműködését. Idén az egyetemekre is kiterjesztettem a legfontosabb akadémiai programok között számon tartott Lendületet, amely az egyetemi- intézmények vezetőit i sérdekeltté teszi a legkiválóbb kutatók megkeresésében és megtartásában. A BME mint a műszaki kutatások hagyományosan kiváló teljesítményt nyújtóintézménye területén, az MTA-Q2 épületben kialakítandó korszerű multidiszciplináris természettudományi kutatóközpontot olyan kutatási, fejlesztési és innovációs centrummá kívánjuk tenni, amely egyaránt szolgál akadémiai kutatási, felsőoktatási és innovációs célokat, ahol az ágazati szereplők együttműködésében példaértékű eredmények születnek mind a felfedező kutatásokban, mind az innovációban, lendületet adva további hasonló fejlesztési modellekhez."
Péceli Gábor rektor és a projektmenedzsement részéről megjelent Kovács Kálmán projektmenedzser és Tömösközi Sándor szakmai vezető együttesen hangsúlyozták: a kutatóegyetem több kell, hogy legyen a szakmai eredmények bemutatásánál. Új gondolkodásmód és a K+F+I tevékenységet hatékonyan támogatni képes intézményi működési modellek kialakítása és fenntartása is szükséges. Ezt a célt szolgálják a horizontális intézményfejlesztési programok támogatására kialakított karközi munkacsoportok, illetve az egyes szakmai területek elismert szakértőinek felkérésével mind az öt kiemelt terület mellett megalakult Tanácsadó Testületek működése. Péceli Gábor rektor és Vajta László dékán a sajtótájékoztató során bejelentette: "a felfedező kutatások mellett az ország versenyképességének fontos motorja az a műszaki tudomány is, amelynek legfőbb letéteményese a Műegyetem. A "Jövő Műegyetemét" megalapozó kutatóegyetemi program azért is fontos, mert a hazai iparszerkezet jelenleg még nem kedvez az originális fejlesztésnek, a sikeres innovációnak. Ezt a BME saját eszközeivel szeretné támogatni azzal, hogy egy új, közös érdekeltségen alapuló kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködési formát ajánl a kis- és középvállalkozásoknak. A konstrukció lényege, hogy az Egyetem a partner vállalkozás által igényelt szolgáltatást részben saját költségére és kockázatára nyújtja, annak fejében, hogy a vállalkozással kötött megállapodás szerint később részesedik a létrehozott kutatási eredmény, innováció piaci bevezetéséből származó többletjövedelemből. Ez a módszer elérhetővé teszi az Egyetem kutatási kapacitását azoknak a vállalkozásoknak is, akik tőkeellátottsága nem elegendő a fejlesztések szükséges mértékű finanszírozására."
Péceli Gábor rektor úr hangsúlyozta: "Eredményeink bíztatóak, de továbbra is valljuk, hogy munkánk csak akkor lehet igazán eredményes, ha működésünk során az eddigiekhez képest jobban követjük a hazai és nemzetközi trendeket, szakmai kihívásokat. Mindezek megismerése és megvalósítása, az érdemi szakmai visszacsatolás csak partnereinkkel közösen, a közös érdekeken alapuló együttműködések fenntartásával és fejlesztésével lehetséges.
A Műegyetem közügy, dinamikus fejlődése mindannyiunk közös érdeke."
