Országunk legjelentősebb egyetemei mára már alapítványok tulajdonában vannak. Az egyik legjelentősebb kivétel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Ugyanakkor a legfrissebb felsőoktatási rangsorban összesítve a BME lett a legjobb magyarországi egyetem, ezzel megelőzve a korábbi nyertes ELTE-t. A BME mind az oktatói, mind a hallgatói kiválósági rangsorban 2. helyet érte el (előbbiben az ELTE, utóbbiban a Szegedi Tudományegyetem végzett az első helyen). Azonban az egyetemek továbbfejlődése előtt óriási financiális problémák állnak. Sem az oktatói fizetések, sem az oktatáshoz szükséges háttér fedezete nem igazán áll rendelkezésre. Ilyen körülmények között nehéz megtalálni az igazi kivezető utat. Erről beszélgetett el a HVG munkatársa a BME 2024. július 1-jén hivatalba lépett új rektorával, Charaf Hassannal. Annál is inkább érdekes ez a kérdés, mivel az új rektor célul tűzte ki, hogy a BME nyolc éven belül Európa tíz legjobb műszaki egyeteme között lesz.
A lentiekben Charaf Hassannak a továbblépésre vonatkozó, a HVG online-on, illetve az Indexen megjelent gondolatait idézzük.
„ 2022-ben és 2023-ban a Műegyetem Szenátusa támogatta a rektort abban, hogy tárgyaljon a fenntartóval egy teljesítményalapú finanszírozási, működési modellről, mert mindenki látta, hogy az államháztartás hosszú távú stratégiai tervezésre és az elengedhetetlenül szükséges fejlesztésekre, valamint béremelésre nem ad lehetőséget. A rektori pályázatom egyik fő célja ezért az lett, hogy ezen változtassunk. Mert ahhoz, hogy megújuljunk, vállalkozóbarát környezet kell. Olyan környezet, amelyben nem tart hat hónapig beszerezni egy számítógépet és ahol a munka nem készül el hamarabb, mint a szerződés.”
„Nekem egy politikám és egy vallásom van, azt úgy hívják, hogy BME – ennek megfelelően állok ehhez a kérdéshez. A modellváltás nem cél, hanem az egyik lehetséges eszköz. Az eszközök tárháza pedig sokkal szélesebb, mint hogy leragadjunk a közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) modellnél. Van tehát mozgásterünk, nem is kicsi, arra, hogy megtaláljuk azt a működési és finanszírozási formát, ami segíti a megújulást, melynek révén a BME a legversenyképesebb európai egyetemek közé verekszi be magát. Ami egyet jelent azzal, hogy hallgatóink eredményei és elhelyezkedési lehetőségei tovább javulnak. Egy biztos: az államháztartás merev szabályai nem kedveznek a fejlődésnek. Az a világ, ahol naponta változik a technológia, nem tűri, hogy hetekig, hónapig hezitáljunk egy döntésen. Az a fajta görcs, ami az államháztartásban jellemző – a pénz mennyiségétől egyébként akár függetlenül is –, nem teszi lehetővé a fejlesztést. Az egyetemnek viszont megállás nélkül fejlődnie kell. Ezt kell megértenie a fenntartónak is.”
A fenti, nem a 21. századhoz méltó intézkedési rend, átfutási idők miatt a BME rektori vezetése azzal a javaslattal fordult a fenntartóhoz, hogy az állam hozzon létre egy olyan gazdasági társaságot, amely átveszi az egyetem fenntartói jogát. Ugyanakkor – mint amire a rektor is felhívta a figyelmet – ebben a konstrukcióban nincs szó közvagyon átadásáról, az egyetem a már használatában lévő ingatlanok és ingóságok fölött vagyonkezelési joggal rendelkezik a jövőben is. Charaf Hassan elképzelése szerint ez a szerződésen alapuló vagyonkezelői jog jóval kedvezőbb lesz, mint a törvényen alapuló. Az egyetem fenntartói jogával rendelkező gazdasági társaság értékesítéséből befolyó összeget az egyetem fejlesztésére fordítanák, és mindezek mellett egy megnövelt, hosszú távú teljesítményösztönző szerződést is kötne az állam a BME fenntartójával oktatásra, kutatásra és egyéb közfeladatok ellátására.
„Sokkal szélesebb perspektívában kell gondolkodnunk, a modellváltás helyett azt mondjuk, hogy teljesen át kell szabnunk az egyetem külső és belső működési kereteit. Ha a KEKVA nem lenne EU-szankciók alatt, akkor azt mondanám, hogy az jó megközelítés. Ma a Műegyetemen fut az országban a legtöbb EU-s projekt, és erről nem mondhatunk le. A BME hallgatói továbbra is több száz egyetemre juthatnak el Erasmus-ösztöndíjjal, ezért is érdemes a Műegyetemet választani, a BME kutatói továbbra is Európa vezető felsőoktatási intézményeivel dolgoznak együtt a Horizon programokban. Ezek nemcsak azért fontosak, mert pár millió eurót jelentenek, hanem azért, mert a BME-t a nemzetközi innováció vérkeringésében tartják, és nagyban segítik abban, hogy a versenyképességünket, beleértve a hallgatóink felkészültségét, fejlődését folyamatosan javítsák. Így aztán a KEKVA mint modell jelen állapotában számunkra nem pálya. Más keretrendszerben kell tehát gondolkodnunk, úgy, hogy abban az állam szerződő félként továbbra is jelen van. Ez utóbbi azért fontos, mert továbbra is küldetésünk a tehetséges magyar diákok számára ingyenesen elérhetővé tenni a versenyképes diplomát műszaki, informatikai és gazdasági területeken.”
Forrás: m.hvg.hu, index.hu
Kép: www.bme.hu
