Adatgyűjtés és elemzés
Az energiafogyasztás mérése – ami a 100 kW-nál nagyobb teljesítményű berendezések esetében amúgy is kötelező, illetve 2022-től már 50 kW felett is – nemcsak a jegyzőkönyvek vezetése érdekében fontos. Az adatok, amelyek megfelelő alkalmazások segítségével akár mobiltelefonon is nyomon követhetők, a modern IoT-rendszerek inputjai. Megfelelő szoftverrel elemezve a fogyasztás optimalizálásának új lehetőségeire derül fény. Az energiamonitoring figyelmeztethet arra is, ha egy gépre nincs szükség az aktuális termelési terv eléréséhez, és így kikapcsolható.
Hatékony és biztonságos működés
Új, energiahatékonyabb gépek, berendezések vásárlásakor érdemes azokat választani, amelyek fel vannak szerelve az elemzéshez szükséges adatokat összegyűjtő és továbbító, a gépek közötti kapcsolatokat lehetővé tevő egységekkel. Nem túl nagy beruházással ugyanakkor a régebbi berendezések is „okossá tehetők”: felszerelhetők a szükséges szenzorokkal és beköthetők a hálózatokba. Elvégre minél jobban mérhető valami, annál könnyebben tervezhető: ez az Ipar 4.0 egyik alapfelismerése. A digitalizáció természetesen csak a kiberbiztonság megfelelő szintje mellett hozza a várt előnyöket, ezt azonban a modern megoldások „alapból” garantálják.
Védelem
Az energiahálózat alapos megtervezése kulcsfontosságú az elektromos hálózati hibák, balesetek megelőzése szempontjából is. Az európai tűzesetek mintegy harmadát valamilyen elektromos meghibásodás okozza, holott ezek többsége megfelelő és megbízható védelmi készülék alkalmazásával (pl.: megszakítók, áram-védőkapcsolók, ívhiba érzékelők, villámáram-, túlfeszültség védelmi készülékek) megelőzhető. Emellett a modern védelmi kapcsolókészülékekkel elkerülhető az esetenként a berendezések végét is jelentő túlfeszültség; továbbá a hálózatok, kábelek és berendezések szigetelés hibáiból eredő balesetek száma is minimálisra csökkenthető.
Épületek
A globális áramfogyasztás 40 százalékáért az épületeink felelősek, az energiahatékonyság így itt is kulcsfontosságú tényező. A környezettudatos építés hosszú távú feladat, hiszen a teljes életciklust tekintve az épületeknek nem a beruházási, hanem az üzemeltetési költségei a meghatározóak. Ma már számos automatizálási technológia áll rendelkezésünkre, amely hozzájárulhat – többek között – a fűtés és a légkondicionálás energiahatékony megoldásához. Ezek az alrendszerek ugyanis a legnagyobb fogyasztók: a légkondicionálás sok épület esetében az éves villamosenergia-fogyasztás felét teszi ki. Fontos, hogy az építőiparban tevékenykedő beruházók, tervezők és kivitelezők, valamint az üzemeltetők ezt is szem előtt tartva alkossanak, működtessenek fenntartható és energiahatékony épületeket.
„Microgrid”
Az energiahatékonyság jelentősen javítható, ha az épületben „microgridet”, azaz saját energiaellátó és szabályozó rendszert hoznak létre, amely nemcsak a villamosenergia-ellátásról, de a fűtésről is gondoskodik. Ilyen rendszer működik a Siemens bécsi telephelyén is, amelynek részei: a fotovoltaikus áramtermelés, az e-töltési infrastruktúra, az energiatároló egység és a microgrid-vezérlő. Utóbbi, a rendszer „agya” 2,5 MW-nyi teljesítményt felügyel, ami nagyjából 700 háztartás villamosenergia-igénye. A vezérlés nem csupán a fogyasztási adatokat, de – többek között – az időjárás-előrejelzést és az elektromos járművek tulajdonosainak „töltési szokásait” is figyelembe veszi. Ilyen megoldással egyúttal nagyobb irodaházak, komplexumok, lakóparkok is növelhetik energiabiztonságukat.
Energiatároló berendezések
Az energiatároló berendezések nemcsak a „microgrideknek” fontos alkatrészei. Ezeket az egységeket nagyobb terhelés esetén bármilyen rendszerbe be lehet kapcsolni, aminek eredményeként egyrészt alacsonyabbak lesznek a villamosenergia-termelés „csúcsai”, másrész optimálisabbá válik a fogyasztás – a fenntartás költségeire mindkettő jótékony hatást gyakorol. Az energiatároló berendezések előtt nagy jövő áll, várhatóan fontos szerepet játszanak majd a villamosenergia-piacok kiegyensúlyozásában.
