1926-ban a Colliers magazin megkérdezte Nikola Teslát arról, hogy miként látja a jövőt. Tesla így válaszolt: „A vezeték nélküli energiaátvitel teljes körű alkalmazásával az egész föld egy hatalmas aggyá alakul, és valójában az is, hiszen minden dolog egy valódi és ritmikus egész elemi része."
Tesla elképzelése már jó ideje ott áll a közösségi hálózatok bővülése mögött, és most már kezd az innováció, a technológiai fejlődés és a fellendülés hajtóerejévé is válni, legalábbis a GE új tanulmánya, a "The Future of Work" (A munka jövője) szerint, melynek szerzői Marco Annunziata, a GE vezető közgazdásza, valamint Stephan Biller, a GE vezető gyártásszakértője.
Marco Annunziata és Stephan Biller szerint az Ipari Internetre kötött „intelligens" gépek hálózatával és a korszerű gyártási módszerekkel, mint például a 3D nyomtatással egyetemben a „globális agy" lesz a fő mozgatórugója annak a paradigmaváltásnak, amely átalakítja az ipart és kijelöli a gyártási módszerek jövőjének irányát.
„A globális agy felemelkedésének lehetünk tanúi, amikor is a tudás, az összekapcsolhatóság, a technológia és a hozzáférhetőség nyüzsgő méhkasa korábban elképzelhetetlen módokon egyesíti az embert és a gépet, a fizikai és a digitális világot" – mondta Beth Comstock, a GE marketing igazgatója. „A tudományos felfedezések, az információmegosztás és a puszta leleményesség lehetőséget ad az emberi agy feltörésére, hogy tanuljunk, cselekedjünk, és többé váljunk. Ugyanakkor az emberi intelligenciát a gépekbe is beültethetjük, hogy ezáltal új információkat nyerjünk, fokozzuk a sebességet, és többet tudjunk meg."
Annunziata és Biller szerint az új „mélyreható és széleskörű" ipari átalakulás máris „alapjaiban változtatja meg" a termékek tervezésének és gyártásának módját, és azt is, hogy mire képesek ezek a termékek. „Az átalakulás a globális gazdaságot összekapcsoló komplex ellátó és elosztó hálózatot gyorsabbá, rugalmasabbá és ellenállóbbá teszi" - írják a szerzők.
A jövő kulcsszavai a zéró betervezetlen állásidő, a nyílt innováció és az „intelligens üzem" lesznek. Az intelligens üzem olyan újfajta gyártóüzem, ahol egyetlen digitális szál köti össze a tervezést, a fejlesztést, a gyártást, az ellátási láncot és az elosztást.
Annunziata és Biller megjegyezték, hogy a vállalatok már most is kezdenek a nyílt forrású innovációra és a crowdsourcingra (közösségi ötletbörzékre), azaz a „globális agy teljes potenciálja kiaknázásának két leghatékonyabb módjára" hagyatkozni.
A mérnökök és adattudósok együttműködését segítő platformok, például a GrabCAD és a Kaggle már most is hozzáférést nyújtanak a globális agyhoz. „Megfelelően kell kezelni a szellemi tulajdon kérdését, és esetleg új díjazási konstrukciókat kell kidolgozni" – írja Annunziata és Biller. „Ám a gazdasági ösztönző túlságosan is ellenállhatatlan ahhoz, hogy a folyamat ne menjen előre."
Néhány szakma és mesterség feleslegessé és elavulttá válik majd. „A technológiai fejlődés – főként a nagyteljesítményű számítástechnika, a robotika és a mesterséges intelligencia terén – kibővíti azon feladatok körét, amelyeket a gépek az embereknél jobban tudnak végezni" - írják a szerzők. Ez a váltás azonban a „munkaerő egyre nagyobb hányadát tereli majd a kreativitás és a vállalkozó szellem irányába, ahol az emberek egyértelmű komparatív előnnyel rendelkeznek a gépek felett" - teszik hozzá. „A kreativitás és a vállalkozó szellem a legmeghatározóbb és leghasznosabb emberi tulajdonság a munkahelyen."
A szerzők szerint a változások nemcsak a gyártásra, hanem az oktatásra és a kiberbiztonságra is kiterjednek. „A jövő munkája időt és befektetést igényel, de cserébe új lökést ad a termelékenységnek, a növekedésnek és a gazdasági tevékenységnek" – írja Annunziata és Biller. „Átrendezi a versenyterepet a vállalatok és az országok számára egyaránt, és alapjaiban változtatja meg – mégpedig jobb irányba – munkavégzésünk módját és életünket."
