Ha a boltban leemelünk a polcról egy árucikket, amit csatlakoztatni lehet az elektromos hálózathoz, például egy hálózati adaptert, akkor azon vizsgálati jelek sokaságát látjuk. A CE (Európai Megfelelőség) jelet mindenki ismeri, sajnos azonban e jel mára már erodált. A jel használatához fűződő hatósági ellenőrzéseknek nem elegendő a szigorúsága. Előfordul, hogy a hazai gyártók az előírt termékbiztonsági vizsgálatokat nem szakszerűen végzik el, vagy mellőzik. A távol-keleti gyártók némelyike egyazon mérési jegyzőkönyv retusálásával állítja elő az aktuális műszaki dossziét. A CE jelöléshez elegendő a gyártó nyilatkozata. E jelölés kötelezővé tétele, az EU megalakulása előtt is léteztek — és ma is léteznek — úgynevezett nemzeti termékbiztonsági-vizsgálati jelek, mint például a MEEI, S, N, FI, D, GS, CCC, KTC, UL, CSA, PCT... Ezenkívül még sokféle termékbiztonsági-vizsgálati jel ismert: a vizsgálati jelek megszerzésében segítséget nyújtanak a nemzeti és nemzetközi tanúsító cégek, mint például az INTERTEK, SGS, TÜV, VDE, UL... A minőség-ellenőrzés, minőségirányítás területén dolgozóknak, fogyasztóvédelmi hatóságoknak, vám- és pénzügyőröknek és a vezető döntéshozóknak mindenképpen szükséges ezen jelek ismerete. A mögöttük húzódó vizsgálati, tanúsítási folyamatok ismerete is hasznos lehet. Például: mára sok hazai gyártó eljutott oda, hogy az EU piacára szállít. Igen ám, de ha Svédországba akar szállítani egy csillárt, a svéd nagykereskedő csak S, azaz SEMKO termékbiztonsági jellel veszi át az árut. Hogyan lehet ezt beszerezni, mennyibe kerül, mivel jár? Ha német piacra akar szállítani, akkor ott a GS jel kérdése. Bonyolódik a helyzet, ha Kínába, Koreába, Japánba, Oroszországba, az USA-ba vagy Kanadába akarunk exportálni. A fejlődés a piacon nem áll meg. Létrejött a Belorusz—kazah—orosz Vámunió. Ennek okán egy idő után érvényüket vesztik az eddigi engedélyek, jelölések, mint a GOST R (PCT) jel. Helyükbe lép az új EAC jel. A vezető nemzetközi cégek magyar nyelvű tájékoztatóiban ez még nem is olvasható. Általában a magyar nyelvű interneten rákeresve ezekre a vizsgálati jelekre, gyakorlatilag nincs használható információ.
A vizsgálati jelek megszerzése tanúsítócégek segítségével lehetséges. A tanúsítás folyamata: ajánlatkérés, jelhasználati szerződés megkötése, termékbevizsgálás, gyárbevizsgálás, rendszeres gyári ellenőrzés, rendszeres mintadarab- és/vagy kritikusalkatrész-ellenőrzés. Ebben a folyamatban én a gyári ellenőrzések területén tevékenykedem, de konkrét ismeretekkel rendelkezem a hazai termékbevizsgálás területén is. Sok a tanácstalan gyártó, aki az EU piacára szeretne exportálni, és nem tudja, mihez kezdjen. A nyelvi és kulturális gátak ténylegesen léteznek. Ha orvostechnikai eszközről van szó, különösen göröngyös az út.
Ebben a cikkben a gyári ellenőrzések során szerzett gyakorlati tapasztalatokról szeretnék részletesebben írni, mivel a rendszeres gyári ellenőrzésekkel foglalkozom.
Az EU-ban használt ismertebb vizsgálati jelek, mint az S, D, N, FI, GS, BEAB, ENEC, ... jelek használata évi egyszeri gyári ellenőrzéssel jár. A European Certification System (ECS) keretén belül használt 17 oldalas CIG 023-as jegyzőkönyv kitöltésére kerül sor, néhány speciális eltéréssel. CIG annyit tesz, hogy Common Interest Group, azaz Közös Érdekű Csoport. Azoknak a tanúsítóknak csoportját jelenti, akik elfogadják ezt a jegyzőkönyvet, mely végigköveti a termék-előállítás folyamatát az idegenáru-ellenőrzéstől a csomagolásig, vevői reklamációk kezeléséig. Különös figyelmet szentel a villamos biztonsági ellenőrzéseknek, mint a termékbiztonság és nyomon-követhetőség egyik legfontosabb elemének. A termékre vonatkozó konkrét villamos biztonsági szabványban előírt nagyfeszültségű, funkcionális és földelési méréseket minden egyes darabon el kell végezni. A mérőeszközöket évente kalibrál(tat)ni kell, a nemzeti vagy nemzetközi etalonokra visszavezethető, hiteles módon. Rá kell írni a készülék előlapjára, hogy meddig érvényes a kalibráció. Ezeket a készülékeket minden műszak elején ellenőrizni kell, a hibaszimulációt is beleértve, és ezt az ellenőrzést végző személy aláírásával kell igazolni. A gyárak ezeket a napi ellenőrzéseket nem veszik eléggé komolyan. Nem mindenki tudja, hogy amennyiben hibát jelez a napi ellenőrzés, akkor újra kell ellenőrizni minden terméket, amelyet az előző ellenőrzés óta gyártottak. Az eljárásokat is dokumentálni kell. A hiba szimulálása nem egyszerűen rövidzár, vagy szakadás, hanem olyan mérődoboz, amely a határértéket reprezentálja. A gyakorlatban ez különböző ellenállásokat jelent. Érdemes a kalibrálási jegyzőkönyveket átolvasni, mert a kalibrálócég sokszor nem is értékeli ki a kalibráció eredményét. A mérőeszközök mérési szórása az öregedéssel, elhasználódással évről évre nő. Előfordult, hogy a mérési hiba nagyobb volt a termékszabványban vagy a készülék gépkönyvében megengedettnél. Azt is tapasztaltam, hogy nem a termékszabványban előírt paraméterekkel végzik a mérést. Láttam, hogy egymás mellett álló mérőállomások kalibrálási jegyzőkönyveit összekeverték, gyári számait elírták. Találkoztam olyannal, hogy egy régi német műszernél a gyártó postai irányítószámát írták be gyári számként. Pedig ez olyan, mint egy útlevél-ellenőrzés. A számoknak egyezniük kell!
Az USA-ban és Kanadában nagyon ügyelnek a termékbiztonságra. Nagy piac, nagy kihívás! A legismertebb vizsgálati jel az cULus, ami mögött az a UL, azaz Underwriter Laboratory nonprofit cég áll. A c és us rövidítések az országazonosítók. Léteznek csak c vagy csak us változatok is. A UL cég 1894 óta tevékenykedik. Eredetileg tűzállósági igazolásokkal foglalkoztak. Magyar nyelvre szó szerint lefordítva ez annyit tesz, hogy Aláíró Laboratórium. Nagyon sok amerikai szabvány kezdődik a UL betűkkel, például az éghetőségi szabvány, a UL94. Amikor oda akarunk szállítani egy elektromos terméket, különösen ügyelni kell a beépített alkatrészek, anyagok éghetőségére. Az Intertek cégcsoporthoz tartozik a második legismertebb amerikai—kanadai vizsgálati jel, a cETLus, ami az Edison Testing Laboratory név rövidítése, kiegészítve az országazonosítókkal. Az Intertek cég története 1885-ben indult Nagy Britanniában, a hajórakományok független tanúsításával. Ma a svéd SEMKO cég is az Intertek-csoport része. A SEMKO-t 1900-ban alapították. Az Intertek-csoportban ma 30000 ember dolgozik világszerte, és ez az egyik legnagyobb tanúsítócég. Ugyancsak elfogadott a cCSAus vizsgálati jel, ami mögött a Kanadai Szabványügyi Társaság áll, 1919 óta. Természetesen a CSA jel előfordulása Kanadában gyakoribb, mint az USA-ban. Ha a termék élelmiszer-ipari, élelmiszer-kiadó, vagy higiéniai jellegű (ilyen például az italautomata, a mosdóban felszerelt kézszárító is), akkor az NSF jelet (National Sanitation Foundation) is meg kell szerezni. Az EU-ban elterjedt vizsgálati jelekhez általában évi egy gyári termékbiztonsági ellenőrzés társul, míg az Amerikába szállító cégeket évente 4 alkalommal ellenőrzik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az első teljes átvilágítás után is negyedévente fel kell keresni minden érintett gyártót és le kell nála folytatni a termékbiztonsági vizsgálatot. A termékről, termékcsaládról rendelkezésre áll egy naprakész műszaki dosszié, ami alapján történik az ellenőrzés. Ez az ellenőrzés kiterjed a kritikus alkatrészekre, azok főbb műszaki adataira, az alkalmazott vezetékek fajtájára, átmérőjére, a hálózati kábelre, biztosítékokra, a műanyagok fajtájára és éghetőségi megfelelőségére. Amennyiben egy alkatrész vagy anyag már rendelkezik egy amerikai vizsgálati jellel, például UL vagy ETL jellel, némileg egyszerűsödik a helyzet. Akkor az ellenőr csak meggyőződik erről: azokból a kritikusnak ítélt alkatrészekből, amelyek ilyennel nem rendelkeznek, a tanúsító évente, vagy ennél is gyakrabban bekérhet mintákat ellenőrzés céljából. Ezek általában egyedi transzformátorok, motor-tekercsek vagy nem tanúsított gyártók termékei. Az ellenőrzés ugyancsak kiterjed a villamos biztonsági mérésekre, a kalibráltságra, amiről a fentiekben már szó esett. (Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a termék rendelkezik egy vizsgálati jellel és a hozzá tartozó tanúsított műszaki dossziéval, akkor a termékben bármiféle változtatást csakis a tanúsítószervezet hozzájárulásával szabad elvégezni.) A gyári vizsgálat során vizuálisan ellenőrzik a terméken feltüntetett angol és/vagy francia biztonsági feliratokat, a vizsgálati jel és a vonatkozó termékbiztonságiszabvány-számokat és magát a vizsgálati jelet/logót is. A vizsgálati jel mellett sok esetben található egy gyártóazonosító szám is. A gyári ellenőrzés során az ellenőrnek jogában áll azonnali hatállyal letiltani a vizsgálati jel alkalmazását. Erre csak kivételesen súlyos hiba esetén kerülhet sor. Kisebb eltérések, hiányosságok esetén a megfelelő korrekciós eljárásokat kell megkövetelni. Igen nagy rutinra van szükség, hogy néhány óra leforgása alatt le tudjunk ellenőrizni egy terméket, annak a gyártását. Nem ritka, hogy a kritikus alkatrészek száma eléri az 50-100-at is.
A gyári ellenőrzés kiterjed a reklamációk rendszeres ellenőrzésére, azok kezelésére. Ha egy termék használata közben kár keletkezett, vagy személyi sérülés történt, ezt azonnal jelenteni kell a tanúsítószervezetnek. A termékbiztonságnak a reklamáció az egyik legfőbb mércéje. Fontos, hogy minden egyes reklamáció ügyében hozott intézkedésről tájékoztassuk a reklamáció forrását, azaz a felhasználót, akiért ez az egész vizsgálati rendszer működik.
