Évente 114 milliárd dollárt zsebelnek be a kiberbűnözők Idén először a Norton felárazta a globális kiberbűnözést: ez 114 milliárd dollárt jelent évente!1 A megkérdezett áldozatok értékveszteségét összevetve a megoldásra fordított idővel, összesen 247 milliárd dollár veszett el.2

Magyarországon az elmúlt évben közel 900 ezer felnőtt esett áldozatul valamilyen számítógépes bűnözésnek, amely 7 milliárd forint pénzbeli, és 14 milliárd forint időbeli veszteséget okozott az áldozatoknak
Globális szinten az elmúlt évben 431 millió felnőtt tapasztalt online bűncselekményt, a pénzügyi és időbeli veszteség pedig összesen 338 milliárd dollárt tesz ki. Ez az összeg több, mint a világ marihuána, kokain és heroin együttes fekete kereskedelme.³

A 2011-es Norton Kiberbűnözési Tanulmány kimutatta, hogy az internetező felnőttek kétharmada (69 százalék) életünk során esett már a kiberbűnözők csapdájába. Másodpercenként 14 felnőttet ér online támadás, ez pedig naponta több, mint egymillió áldozatot jelent.⁴ Magyarországon sincs másképpen a helyzet: nálunk az internethasználók 70 százaléka találkozott már valamilyen formában a kiberbűnözéssel, és óránként több, mint 100 áldozatot szed az internetes bűnözés.
A felmérés adatai szerint idén először fordult elő, hogy az internetező felnőttek 10 százaléka mobiltelefonon keresztül esett online bűnözés áldozatává. Sőt, a 16. Internetbiztonsági Tanulmány (ISTR) jelentetése szerint, 2010-ben 42 százalékkal nagyobb volt a mobil sebezhetőség 2009-hez képest - ez annak a jele, hogy a kiberbűnözők a mobiltelefonokra kezdenek összpontosítani. Az új mobil operációs rendszerek sebezhetőségének száma 115-ről 163-ra nőtt 2010-ben. A mobilfenyegetések mellett a közösségi hálózatok és a védelem hiánya okozza többnyire a számítógépes bűnözés növekedését.

Férfiak, "google generáció", mobilfenyegetések
A tanulmány kimutatta, hogy azok a 18 és 30 év közötti férfiak, akik interneteznek mobiltelefonjaikon, sokkal valószínűbben válnak áldozattá: ebből a csoportból ötből négyen (azaz 80 százalék) tapasztaltak már kiberbűnözést. Globálisan a leggyakoribb - és kivédhető - típusú fenyegetések a számítógépes vírusok és a rosszindulatú programok, ilyen jellegű támadásokkal a válaszadók 54 százaléka találkozott már élete során. A vírusokat az online csalások követik 11 százalékkal, valamint az adathalász támadások 10 százalékkal. Az év elején az ISTR tanulmány szerint a Symantec, több, mint 286 millió egyedi rosszindulatú programot azonosított, ami 19 százalékos növekedést jelent a 2009-es adatokhoz képest, amikor 240 millió volt ez az arány.⁵ Magyarországon is a vírusok és kártevők állnak az élen (60 százalék), második és harmadik helyen az online szexuális zaklatás és a profillopás található, előbbi 11 százalékkal, utóbbi 8 százalékkal.

"Komoly ellentmondás van abban, ahogy az emberek az online bűnözésre tekintenek. A kiberbűnözés sokkal gyakoribb, mint azt az emberek gondolnák. Az elmúlt 12 hónapban a megkérdezett felnőttek közül háromszor annyian estek kiberbűnözés áldozatává, mint fizikai bűncselekménynek, mégis kevesebb, mint minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy nagyobb annak az esélye, hogy a kiberbűnözés, mint hogy offline bűncselekmény áldozatai lennének a következő évben. És míg a válaszadók 89 százaléka egyetértett aban, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy a kiberbűnözőket az igazságszolgáltatás elé vigyék, az ellenük való küzdelem közös felelősség. Ez mindannyiunktól megköveteli, hogy éberebbek legyünk, és nagyobb hangsúlyt fektessünk az online biztonságra." - mondta Gombás László, a Symantec magyarországi képviselője.

A tudatosság és a cselekvés közötti eltérést alátámasztja az a tény, hogy míg a válaszadók 74 százaléka azt mondja, hogy tisztában van a kiberbűnözéssel, sokan nem teszik meg a szükséges óvintézkedéseket. A felnőttek 41 százalékának nincs naprakész biztonsági szoftvere, amely megvédené a személyes adatait internetezéskor, és kevesebb, mint felük ellenőrzi a hitelkártya nyilatkozatait rendszeresen a csalások kiszűrésére (47 százalék), 60 százalék pedig nem használ összetett jelszavakat, vagy nem változtatja őket rendszeresen. Azok közül, akik mobiltelefonon keresztül interneteznek, csak 16 százalék telepíti a legfrisebb mobilbiztonsági szoftvereket, a magyar felnőttek 37 százaléka pedig semmilyen óvintézkedést nem tesz a telefonon történő internetezés biztonsága érdekében.

Ha további információt szeretne a Norton Kiberbűnözési Tanulmány (NCR) kutatásából a nemzetközi adatokra, látogasson el ide.

1: A kiberbűnözés miatt elvesztett idő értékét (274 milliárd dollár) az elmúlt évben a következő módon számították múlt 12 hónapban az áldozatok (országonként) általános idővesztesége a kiberbűnözés miatt (országonként, amerikai valutában).
2: Az elmúlt hónap 431 millió áldozatát összesen 24 országban a következőképpen számították ki: a Norton Kiberbűnözési Tanulmány legújabb kutatása szerint 24 országban a felnőttek 69 százaléka volt már kiberbűnözés áldozata, ebből 65 százalék az elmúlt 12 hónapban esett áldozatul. Az internetes felhasználók országonként (24 ország összesen = 802,872,752 fő a CIA World Facebook szerint) x%-a tapasztalt bűnözést valaha országonként, x% az elmúlt 12 hónap során országonként = 431,504,885 (24 országban összesen).
A kiberbűnözés összköltségét (388 milliárd dollárt) a teljes pénzügyi költség (114 milliárd dollár) és a kiberbűnözők okozta kár helyreállításán vesztett idő (274 milliárd dollár) összesítése adta.
3: A világ marihuána, kokain és heroin piacának teljes értékét (288 millliárd dollár) a következőképpen számolták ki:
* A világ marihuána piacának összértéke 141 milliárd dollár a United Nations World Drug Report 2005-ös jelentése alapján
* A világ kokain piacának összértéke 85 milliárd dollár a United Nations World Drug Report 2011-es jelentése alapján
* A világ heroinkereskedelmének összértéke 61 milliárd dollár a United Nations World Drug Report 2011-es jelentése alapján
4: A kiberbűnözés 14 áldozata másodpercenként, valamint az egymillió áldozat naponta a következőképpen került kiszámításra: az áldozatok száma az elmúlt 12 hónapban 431,504,885 elosztva 365 nappal egy évben, ez osztva 24 órával, 60 perccel és 60 másodperccel.
5: Forrás: 2011 áprilisában közzétett Symantec Internetbiztonsági Tanulmány