Traffic Information System (TIS) névre hallgató, webes közlekedési rendszer kikísérletezése az NKTH pályázatán nyert el támogatást (BYKOKFI7 nyilvántartási számon). A Polygon Informatikai Kft. és a ByBloSys Kft. szoros együttműködésében készült, 60 millió forintos, két és fél éven át tartó fejlesztés eredményeképpen elkészült egy utastájékoztató és egy közlekedési szimulátor alkalmazás, valamint maga a TIS üzenet és eseménykezelő háttérrendszer.
Az elkészült alkalmazással szinte korlátlan lehetőségek nyílnak utazási és egyéb információk megosztására. Mostantól minden további nélkül megvalósítható például, hogy mobil internet segítségével bárki már a késő esti buszon utazva ellenőrizze, vajon megvárja-e a villamos vagy Hév csatlakozás, miközben a valós idejű információs rendszer a járatok szervezőinek, diszpécsereinek is segít egymáshoz igazítani az egyes közlekedési eszközök indulását, csatlakozását. Ugyanígy megoldható, hogy a megállóban várakozók bluetooth-on keresztül kapjanak értesítést egy járat kimaradásáról. De a TIS-re csatlakozva - ha ilyen irányú fejlesztésekre jelentkezik igény - akár bármely turista a saját telefonjáról megtervezheti, hogyan közelít meg látnivalókat, ott konkrétan mire kíváncsi, és képeken azt is megnézheti, mit kínál számára az adott nevezetesség. Mindezt a most kifejlesztett háttérrendszer és a jövőben hozzá készített kiegészítő alkalmazások teszik lehetővé.
A projekt legnagyobb eredménye az üzenet- és eseménykezelő háttérrendszernek a kifejlesztése, mely alkalmas a közlekedési szektorra jellemző heterogén informatikai rendszerek összekapcsolására, valamint az ilyen környezetben keletkező nagy mennyiségű üzenet kezelésére. Ez egy interfész adatbázissal rendelkező, közlekedésinformatikára szabott szolgáltatás busz megoldás, ami elérhető standard webszolgáltatásokkal, és megteremti az érintett alkalmazások aszinkron kommunikációját.
A háttérrendszer meghatározó eleme az IBM WebSphere Message Queue (MQ) alkalmazás. Az MQ egy piacvezető, üzenetalapú köztes réteg (MOM, message oriented middleware). Legfőbb alkalmazási területe az alacsony függésben álló alkalmazások közötti aszinkron kommunikáció megoldása. Ez lényegében azt jelenti, hogy az aszinkron kommunikációra épülő architektúrákban működő alkalmazások nem tudnak egymásról, az összes résztvevő rendszer lényegében függetlenül működik. Kibocsát és fogad üzeneteket, de ezek tartalma az alapműködésre nincs hatással. Egy aszinkron üzenetküldésre épülő alkalmazásnak elég tudnia azt, hogy az adott üzenet el lett küldve az érintett alkalmazásoknak, hogy azzal mi történik, már nem vizsgálja.
A WebSpehere Message Queue tehát egy univerzális, robosztus üzenetkezelési keretrendszer, mely aszinkron módon össze tud kapcsolni egymással gyakorlatilag bármilyen informatikai alkalmazást, biztosítva, hogy a fogadó fél egyszer és csak egyszer kapja meg a küldött üzenetet. Természetesen ahhoz, hogy egy-egy célfeladat esetében ez az összekapcsolás zökkenőmentes legyen, komoly fejlesztésekre van szükség.
Az MQ szoftver három fő elemből áll: a Message Queue Manager (MQM) - üzenetsor menedzser; a Message Queue Interface (MQI) - üzenetsor interfész; Message Queue Objects - üzenetsor objektumok. Az üzenetsor menedzser az MQ magja, ez felelős az objektumok kezeléséért, a témák (lásd publish/subscribe üzenetküldési módozat) létrehozásáért, karbantartásáért, feliratkozások fogadásáért stb. Az interfész felel az üzenetsor menedzser eléréséért. Az objektumok pedig azok az elemek, amik működés közben keletkeznek, az üzleti logika kívánságai szerint. Ide tartoznak maguk az üzenetek, témák, feliratkozások, csatornák stb.
Mivel az MQ elsődleges feladata az egymással csak laza kapcsolatban álló perifériák és adatforrások kiszolgálása (vagyis ezen laza kapcsolatok megteremtése és felügyelete), fontos, hogy a rendszer négyféle üzenetet különböztet meg. Ezek:
- Datagram: olyan információ, amire nem várható válasz
- Request: olyan üzenet, amire válasznak kell érkeznie
- Reply: request típusú üzenetre adott válaszüzenet
- Report: valamilyen esemény bekövetkezését leíró üzenet
Emellett ezek az üzenetek kétféle módon is útjukra indulhatnak a központból aszerint, hogy a rendszer egyetlen fogadónak (point-to-point), vagy többeknek (publish/subscribe) szánja. Az egyetlen fogadónak szánt üzeneteknél beszélhetünk egyszeri küldésről (send and forget) illetve olyanról, amire a küldő választ vár (request/reply). A több felhasználónak szánt üzenetek esetében beszélhetünk állapotinformációkról (a fogadó csak alapinformációról és annak változásairól értesül) és eseményinformációkról (a fogadó automatikusan értesül minden, a témához tartozó eseményről).
Látható, hogy a háttérrendszer kalibrálása során ahhoz, hogy alkalmas legyen az adott, nagyon heterogén információk feldolgozására és továbbítására, minden egyes várható eseménynél meg kell határozni a fogadók körét, az esemény típusát, az egyes perifériák jogosultságait, stb. Emellett a rendszert meg kell "tanítani", miként kezeljen egyes elektronikus jeleket, mint pld. a gps koordináták, vagy a menetrendi jelzések. Az MQ által kezelhető üzenetek ugyanis két részből állnak. Egyfelől van egy adattartalmuk (törzs), melyet e rendszernek nem feltétlenül kell értelmeznie, és egy leíró rész (fej), ami viszont csak az MQ számára fontos, és amiben az üzenet besorolását segítő tulajdonságok vannak, mint verziószám, azonosító, prioritás, az üzenet élettartama (érvényessége), a küldő adatai, a céladatok, stb.
Összességében az MQ alapú háttérrendszer felel a közlekedést érintő hihetetlen nagyszámú információ leválogatásáért és célba juttatásáért. A TIS Projekt ebben a megközelítésben nem más, mint egy rendszer, mely begyűjti a közlekedés adatait, és azokat úgy csoportosítja, hogy kiszolgálják a felhasználók speciális igényeit. Így lesznek a menetrendekből és GPS koordinátákból számított érkezési vagy késési információk, vagy a térképadatokból és fényképarchívumból az útvonalra és a látványosságok fényképeire is kiterjedő turistainformációk.
Természetesen ahhoz, hogy a megfelelő, naprakész adatok eljussanak a háttérrendszerhez, majd azon keresztül a fogyasztóhoz, jelentős input berendezésekre és végpontokra van szükség. Ezek kiépítése, száma, működése mindig függ a felhasználás módjától, ezért a TIS projektnek ez nem volt feladata. A tesztelés, a működés szimulálására, bemutatására azonban elkészült egy közlekedési szimulátor alkalmazás, mely az input oldalt modellezi, és egy utastájékoztató rendszert imitáló eszköz, melyen keresztül ellenőrizhető a háttérrendszer működése. Maga a rendszer pedig nem közvetlenül, hanem egy köztes alkalmazással kapcsolódik az egyes alkalmazások, vagyis a közlekedési szimulátor és az utastájékoztató közé, ami később megkönnyíti a csatlakoztatását a különböző Enterprise Service Bus megoldásokhoz. Végezetül egy ábra, mely példákkal szemlélteti, hogy a TIS rendszeren belül az információáramlásért felelős MQ program milyen perifériákat láthat el adatokkal. Az ábrán látszik, hogy a felhasználók köre, mivel az eszköz az interneten is képes adatszolgáltatásra, igen széles, beleértve a legkülönbözőbb mobilnetes, vagy bluetooth-os alkalmazási lehetőségeket is.
Az MQ szerepe a TIS projektben
