Mennyi az a sok?
Vegyünk egy egyszerű példát! Egy átlagos autós évente körülbelül 15 000 km távot tesz meg az autójával. Egy nem túl kicsi, de egy korszerű autó átlagfogyasztása átszámolva legyen 16 kWh/100 km. Tehát 1 évben átlagos autósunknak 2400 kWh villamos többletenergia-igénye keletkezik. Ez megegyezik egy kisebb háztartás éves energiafogyasztásával. Nagyobb háztartások ennél többet fogyasztanak, és ott nem ritka a második autó sem.
Elmondhatjuk tehát, hogy az elektromos hajtásra való teljes lakossági átállás eseten a háztartások energiafogyasztása duplázódni fog. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy az egész ország fogyasztása fog duplázódni, mert a lakossági fogyasztás csak egy részét teszi ki a teljes fogyasztásnak, de attól még tekintélyes mennyiség. Annál is inkább, mert a villamos autók, mint speciális fogyasztók igen nagy teljesítményfelvétellel jelennek meg a hálózaton, szabályozatlan töltéssel pedig nehézségeket okozhatnak a hálózatnak. Ezen gondok elkerülése érdekében elengedhetetlen valamilyen töltési stratégia, amely helyes meghatározásával nemcsak az általuk generált problémákat oldhatjuk meg, hanem megoldást tálalhatunk a nagy volumenű napelemes termelés által okozott feszültségszint-emelkedésre és kétirányú teljesítményáramlásra is.
Ám mégsem kell pánikba esni, mert az egyrészt az elektromos hajtásra történő globális átállás időbeli (relatíve hosszabb) lefutása, másrészt a háztartási méretű (napelem) kiserőművek térnyerése megoldásként szolgálhat. Ez utóbbi vonatkozásában fontos megemlíteni, hogy egy személyautó üzemeltetéséhez szükséges villamos energiát manapság egy 8-10 napelemtáblából álló, háztartási méretű kiserőmű meg tud termelni.
3,2 kW teljesítményű napelem
Nem minden rózsaszín
Még, ha számos európai kormányzat ösztönzi is az ország lakosait az elektromos járművek vásárlására, az olykor rendkívül magas villamosenergia-költségek miatt az elmúlt időszakban egyre többen ódzkodnak ettől. Ráadásul (ahogy arról a V4NA is beszámolt) több helyen korlátozhatják az elektromos autók töltését is az áramhiány miatt.
2023. április 15-én leállt az utolsó németországi atomerőmű is. A szkeptikusok szerint a kieső áramtermelő kapacitások miatt időszakos korlátozásokra is sor kerülhet. Egyes jelentések szerint az elektromos áram iránti egyre növekedő keresletet nem lehet a rendelkezésre álló kínálattal kielégíteni, ezért a hatóságok úgy vélik, hogy – legalábbis rövid távon – bizonyos eszközökre fogyasztási korlátozásokat kell majd bevezetni.
Ezzel összefüggésben a Bundesnetzagentur (az ország villamosenergia- és gázellátásának szabályozásáért felelős kormányzati felügyeleti szerv) bejelentett egy tervezetet, amely lehetővé teszi az áramhálózat-szolgáltatók számára, hogy a jövő télen a felhasználó engedélye nélkül, távolról korlátozzák a háztartásokban a hőszivattyúk és az elektromos autók töltőinek használatát, ha az országban nem áll rendelkezésre elegendő villamos energia. A 2024 januárjáig életbe lépő intézkedés azt biztosítaná, hogy az energiahálózat-üzemeltetők képesek legyenek mesterségesen visszafogni a villamosenergia-keresletet, ha a fogyasztás meghaladná a kínálatot. Bár egyelőre nincs arra utaló jel, hogy ezeket a készülékeket a távolból valaha is teljesen ki kellene kapcsolni, a szövetségi hálózati ügynökség célja, hogy kötelezővé tegye, hogy ezeket a készülékeket távolról akár 3,7 kilowattra is lehessen korlátozni. Egy ilyen megszorítás esetén akár 3 órába is beletelhetne egy elektromos autó feltöltése ahhoz, hogy 50 kilométert meg tudjon tenni.
Németországhoz hasonlóan Svájcban is akciótervet dolgoztak ki arra az esetre, ha hiány lépne fel villamos energiából. A négypontos terv harmadik szakasza szerint szabályoznák az elektromos autók használatát abban az esetben, ha nem lenne elég áram a hálózatban.
Az LFP és Na-ion akkumulátorok összehasonlítása. Forrás: catl.com
Kína „természetesen” itt is másként gondolkodik. Például a kínai Sandung tartományban kora este, a legnagyobb fogyasztás idején hússzor drágább az áram, mint délben, amikor sokkal kisebb az energia iránti igény. Az energiakínálat és -kereslet közötti időbeli különbségek kiegyenlítése érdekében erőteljesen dolgoznak egy jóval olcsóbb, nátriumelektródájú akkumulátorfajta gyártásba vételén. Sőt, Kína több tartományában egyenesen már most is megkövetelik, hogy az újonnan épülő napvagy szélerőművek mellett annyi akkumulátort telepítsenek, amennyi az általuk termelt villamos energia 10-20 százalékát képes tárolni.
