A Thunderbolt 3-at szinte épp két éve mutatta be az Intel. A szabvány harmadik fejezete szakított az elődök által követett göröngyös úttal és az USB Type-C csatlakozó bevezetésén túl az egyszerű és olcsó csatlakozón keresztül a Thunderbolt 3 rengeteg protokollt és adatforgalmat támogat, képes működni Thunderbolt, DisplayPort, HDMI, USB 3 és PCI Express, valamint 10 gigabites ethernet kimenetként is. Hab a tortán, hogy a Type-C segítségével a Thunderbolt 3 is megörökli az USB szabvány áramátvitelét, így az alap 15 watt mellett akár 100 wattot is képes biztosítani a perifériának. Az Intel abban bízik, hogy az USB-hez hasonló feltételekkel implementálható Thunderbolt 3 hasonló karriert futhat majd be, az a jövőben átveheti a több mint 20 éves univerzális soros busz szerepét.
A teljes iparág számára üdvözlendő döntésről adott hír az Intel, amikor bejelentette, hogy jövőre bárki számára hozzáférhetővé teszi a Thunderbolt 3 specifikációját, ráadásul az implementációért licencdíjat sem kér majd a cég. A bejelentésben az Intel azt is közölte, hogy mérnökcsapata már dolgozik a Thunderbolt 3 támogatást kínáló processzor tervezésén, amitől ugyancsak a szabvány terjedésének felgyorsulását várja a gyártó.
A döntés értelmében más chipgyártók is készíthetnek Thunderbolt 3-vezérlőt, a technológia többé nem lesz Intel-exkluzív. Például megjelenhetnek Thunderbolt 3-at kínáló AMD chipkészletek, de akár a Qualcomm csúcs alkalmazásprocesszoraiból is visszaköszönhet majd a szabvány, így az okostelefonos mezőnyben is elkezdhet terjedni a port. Utóbbiban van ráció, ugyanis a csatlakozók szempontjából minimumra törekedő készülékeknél épp kapóra jönne egy ilyen univerzális, a töltést, az adatkapcsolatot, vagy épp a külső kijelző meghajtását lehetővé tevő egységes megoldás. A Thunderbolt 3 pozícióján sokat javít, hogy a fizikai csatlakozó megegyezik a notebookok és okostelefonok között egyre népszerűbb USB-C kialakításával, amelynek terjedése igencsak felgyorsult az elmúlt bő egy évben.
Tény, hogy elmaradt a Thunderbolt 3-tól elvárt nagy áttörés. Néhány jól csengő, drága notebookon (pl. MacBook Pro, X1 Carbon) kívül nem sok más rendszer vitte tovább a Thunderbolt 3-at, pedig az Intel még egy tajvani validációs központot is szentelt megoldásának, hogy a nagy többségben a szigetországban tervezett és gyártott eszközök validációja helyben, gyorsabban megtörténhessen. A lassabb terjedés első számú oka minden bizonnyal a zártság lehet, az Intelen kívül ugyanis más nem kínálhatott vezérlőchipet, ami hosszabb távon jellemzően megpecsételi az ilyen, széleskörű felhasználásra tervezett megoldás jövőjét, alternatív komponens híján pedig az árversenyre sincs sok esély. Azzal, hogy jövő évtől bárki beszállhat a gyártásba, borítékolhatóan csökkenni fog a Thunderbolt 3-as vezérlők, illetve a szabvány implementálásának költsége, megjelenhetnek kombó megoldások, hosszabb távon pedig a lapkakészletbe, rendszerchipek esetében pedig a központi lapkába költözhet a portok vezérléséhez szükséges áramkör, amivel tovább vágható az implementálás költsége.
Ugyanakkor nem lehet robbanásszerű elterjedésre számítani, hisz az első független vezérlők leghamarabb csak valamikor jövőre érkezhetnek meg, így a kvázi egyeduralkodóvá vált USB birodalmát legkorábban a következő évtized elején kezdheti el komolyabban ostromolni az elnevezésében nem, de minden más szempontból univerzális Thunderbolt 3.
