Az idei Mobile World Congress nagy meglepetéssel kezdődött: a Qualcomm bemutatta a jövő csúcsmobiljainak lelkét, a Snapdragon 820 chipsetet. A 14 nanométeres gyártási technológiával készülő 64 bites processzor igazi különlegessége, hogy a cég kognitív platformjára épít. Az agyi idegekhez hasonlóan felépülő rendszer tanulási képességének köszönhetően képes felismerni az emberi viselkedésmintákat, és így a környezetéhez, az adott szituációhoz leginkább megfelelő választ tudja adni – pont úgy, ahogy azt mi, emberek is tesszük. A Qualcomm bemutatójában például a mobil magától felismerte a helyszínen lévő személyeket, és automatikusan felcímkézte őket a képernyőn.
Az idegsejtekhez hasonlóan működő chipek túlmutatnak a jelenleg megszokott Neumann-elveken. A tradicionális megoldások gyakorlatilag a kicsinyíthetőség és a túlmelegedés okán elérték teljesítőképességük határát. A digitális szilícium áramkörökön nyugvó, az emberi agyhoz hasonlatos szinapszisokkal rendelkező lapkák azonban energiatakarékosan tudják kombinálni az adattároló és -feldolgozó elemeket ugyanabban a sokszorosan összekapcsolt modulban.
A kognitív számítógépek fejlesztése nem új keletű. Az IBM már tavaly augusztusban bemutatta a TrueNortht, az egymillió neuronnal és 256 millió programozható szinapszissal rendelkező lapkát. Az 5,4 milliárd tranzisztor 70 milliwatt energiát fogyaszt, ezzel szemben a jelenleg használatos processzorok 1,4 milliárd tranzisztora akár 140 wattot is felemészthet. A chip tehát 176 ezerszer hatékonyabb a jelenlegi chipeknél.
A Qualcomm még kisebb fogyasztást és kisebb méretet ígér, bár az emberi agyat aligha fogja utolérni, melyben 100 milliárd szerves eredetű neuron és akár 150 trillió szinapszis található. A neuronok sebessége pár 10 hertz, az agy fogyasztása pedig alig 20 watt. A digitális áramkörök tehát többet fogyasztanak, ám számítási és energiahatékonyságuk egyelőre kisebb, mint az emberi agyé.
A Snapdragon 820 beépíthető lesz autókba, robotokba és drónokba is, hogy emberi beavatkozás nélkül segítse azok mozgását. Ez utóbbit egyébként már az IBM is bemutatta együttműködő robotjaival, sőt ők még tovább mennek, például cunamifigyelőt kívánnak építeni az összekapcsolható TrueNorth lapkákra. Kognitív számítógépes rendszer segítségével figyeltetnék a Föld vízháztartását, amely a hőmérsékleti, a nyomás, a hullámmagasság és az ár-apály adatok alapján adna ki figyelmeztetéseket szökőár esetén. Az Európai Bizottság is a környezetvédelmi lehetőségeket tartotta szem előtt, amikor 2013-ban életre hívta a tíz évig tartó Emberi Agy Projektet, amelynek célja rekonstruálni az agy működését, és létrehozni új IT- és robotikai megoldásokat a fenntartható fejlődés érdekében. A 80 kutatóintézet összefogásával, 1,19 milliárd euróból gazdálkodó program sokak szerint az agykutatás CERN-je lesz.
