A szupravezetés előnyeit nem kell ismertetni.Most a ritkaföldfémek csoportjába tartozó európiumról is kiderült, hogy nagy nyomáson és alacsony hőmérsékleten szintén képes a szupravezetésre. Így a természetben előforduló 92 elem közül ez az 53., amely rendelkezik ezzel a tulajdonsággal

Hét év telt el a legutóbbi elemi szupravezető felfedezése óta, ami azért érdekes, mert a periódusos táblázat egyre kevesebb eleme jöhet szóba. A felfedezés segít a tudósoknak a szupravezetésről szerzett elméleti ismereteik bővítésében, ami egyszer talán elvezet a hőn áhított szobahőmérsékletű szupravezetőkhöz, amelyekkel sokkal hatékonyabbá válna az energiaátvitel és az energiatárolás.
Az ezüstös színű európium szobahőmérsékleten és normál nyomáson erős mágnesességgel rendelkezik. A Physical Review Letters májusi számában megjelent tanulmány egyik szerzője, James Schilling, a St. Louisi Washington Egyetem kutatója feltételezte, hogy az európium képes lenne a szupravezetésre, ha sikerülne legyőzni a mágnesességét, ami meggátolja a szupravezetéshez szükséges elektronpár képződést. Szerinte a legtöbb ritkaföldfém képes lenne a szupravezetésre, csak a mágnesességük jelent akadályt.
Az európium mágnesessége a maghoz legközelebb keringő elektronoktól ered. Az európium atomoknak jellemzően hét elektronjuk van a legbelső héjukban. Schilling és munkatársai rájöttek, hogy nagy nyomás alatt ezen elektronok egyike kiugrik a héjból, megszüntetve az európium mágnesességét. Ennek eléréséhez a kutatók a fémet egy speciális eszközbe, egy úgynevezett gyémánt-présbe helyezték. Ez egy hatalmas nyomás kifejtésére alkalmas parányi kamra, amelyben a behelyezett mintát két gyémánt nyomja össze. Ezután a kutatók az európiumot -271,35 °C-ra hűtötték. Az európium 80 GPa nyomáson vesztette el mágnesességét, mindenféle ellenállás nélküli szabad áramlást biztosítva az elektronoknak a fémen keresztül. Schilling reményt lát arra, hogy nagy nyomás alkalmazásával lehetőség nyíljon magasabb hőmérsékletű szupravezetésre alkalmasak anyagok előállítására.