A modern elektronika áramkörei alkatrészekből épülnek fel, amelyeket mechanikailag és villamosan nyomtatott panel kapcsol össze. Bár az elektronika – a fokozott miniatürizálás szellemében – igyekszik az áramköri elemeket egyetlen szilíciumlapkán elhelyezni és monolitikus technológiával összekötni, ez csak a nagy sorozatú áramköröknél gazdaságos, a „hagyományos", nyomtatott huzalozású panelen való szerelés valószínűleg sohasem fog kihalni. A miniatürizálási törekvések azonban ezt a technológiát is elérik: mind vékonyabb a huzalozás, egyre csökkennek a távolságok és az alkatrészek méretei, és több rétegből épül fel a huzalozás a szerelőpanel árának elfogadható mértékűnek kell lenni, igazodnia kell a mindjobban szigorodó mechanikai, klimatikus, nagyfrekvenciás stb. követelményekhez, s mindezt követnie kell a technológiának. Lényeges kérdés a minőség is, amit kis- és nagyüzemnek egyaránt garantálnia kell, ha meg akar élni a piacon. Mindezekhez járul még az idő – mai rohanó világunkban minden tegnapra kell…
A kérdésekre az egyik legnagyobb hazai gyártótól, az Europrint Eger Kft.-től kaptunk választ december 11-én rendezett Nyílt Napja alkalmával. Nem először jártunk az üzemben (lásd korábbi cikkünket, 2004/7, 55. oldal: Új gyárat avatott az Europrint Eger Kft.), azóta egy sor jelentős beruházás történt a technológiai szint emelésére, amit a gyártórészleg némi átrendezése is jelez. Ebben szempont volt a nehéz gépek alapozása, a szállítási utak racionalizálása és a technológiai folyamatok lehető optimalizálása.
Image
Wachter Gábor ügyvezető igazgató
Image
Image
A prezentációt követően üzemlátogatásra került sor: házigazdám Wachter Gábor jelenlegi és Balogh Lajosné volt igazgató. Az őrségváltásra múlt év májusában került sor: Baloghné nyugdíjba vonult, bár tanácsadói státusban még évekig számíthat a cég a korábbi vezető tapasztalataira. Wachter úr nagy dinamizmussal végzi az ügyvezetői munkát, az új beruházások egy része már az ő keze alatt futott.
Image
Mára a cég elmondhatja, hogy sokféle alapanyagon képes szerelőkártyákat gyártani 1-től 16 rétegig, finomrajzolattal, akár zsákfuratokkal, eltemetett viákkal, tetszőleges galván- és védőlakkréteggel, pozíciófeliratokkal stb. A mechanikai megmunkálás lehet kontúrmarás, ritzelés merev vagy akár kerámiahordozójú lemezen. A ma már szinte elavultnak számító egyoldalas furatszerelésű panel volumene lecsökkent, de sok területre nem kell bonyolultabb – feltehetően minimális mértékben még nagyon soká fenn fog maradni. A még szintén hagyományosnak mondható kétrétegű szerelőpanel piaca is telítődik, a fejlődés a többrétegű felépítés felé mutat.
Image
Az új beruházások részint új technológia bevezetését, részint minőségjavítást, részint pedig kapacitásbővítést céloztak. A technológiafejlesztést illetően három terület méltó említésre: a 2006-ban beállított kémiai felületaranyozó sor és InkJet pozíciónyomtató, amellyel kissorozatú panelek jól olvasható, apró betűs pozíciórajzai és feliratai is gazdaságosan készíthetők, a következő év a tisztatéri tisztító eszközeivel, valamint az idén üzembe állított Beltron konvejoros beégetőkemence. A minőségjavítást szolgálják a 2006-ban üzembe állított röntgenkészülék, a spektrofotométer és mikroszkópok, a 2007-ben beszerzett elektromos tesztelőberendezések és a 2008-ban beépített központi porelszívó rendszer.
A termelés volumenét alapvetően a termelőberendezések biztosítják. Ha itt növekedést akarunk, feltétlenül gépeket kell vásárolni és üzembe állítani! Így került sor 2006-ban CNC fúrógépek, 2007-ben CNC kontúrmaró gépek, 2008-ban pedig további CNC fúrógépek, a második InkJet pozíciónyomtató és vertikális szitanyomógép vásárlására.
Kérésemre Wachter úr vázolta a gyár munkáját. Alapanyaguk a rézfóliával borított lemez, amelynek gyakorlatilag minden fajtáját használják. A többéves, jó kapcsolatok révén a beérkező alapanyag minőségében megbíznak, szúrópróbaszerű ellenőrzéssel gyakorlatilag csak a szállítólevélen előforduló esetleges elírásokat kell helyre tenni. Ezután a gyártás-előkészítő műszaki kollektíva veszi kézbe a megrendeléseket. A mintegy 150 fős cég harmada mérnök és néhány fős adminisztratív dolgozó, a többi fizikai munkás a termelésben. A gyártás-előkészítés számítógépes munka, melyhez UCAM szoftvert használnak. Extended gerber fájlokkal dolgoznak, ebben kezelik az apertúralistát (amelyből pl. fúróprogram, kontúrmaró program stb. készül), a netlistát (amelyből pl. az elektromos tesztfájlt készítik az elkészült áramkör ellenőrzéséhez).
A gyártás-előkészítés során az azonos technológiájú megrendelések közös gyártási panelre kerülnek úgy, hogy a felület optimálisan legyen kihasználva. Így előfordulhat, hogy egy-egy gyártási panelen akár tizenöt-húsz megrendelő paneljai vannak, amelyek valahol a gyártás végső fázisában szétválnak, és a végellenőrzéskor nyernek teljes önállóságot.
A termelés támogatásához a cég a saját fejlesztésű PCB-Pro vállalatirányítási szoftvert használja. A PCB-Pro gyártási modulja végigkíséri a panelt a gyártósorokon, azonosítókódot ad a későbbi visszakereshetőségre, továbbá a gyártásban lévő munkákhoz rendelt prioritásokkal szabályozza, hogy a termékek időre elkészüljenek.
Egyre nagyobb hangsúlyt kap az elektronikai gyártásban a nyomonkövethetőség (tracebility) kérdése: valamely termék meghibásodása alkalmával vissza lehessen keresni a hiba okát, mert csak ezen elemzéssel lehet kiküszöbölni egy-egy gyártási hibát. A rendszerben a szerelőpanel egy alkatrészként szerepel. Az Europrint elkezdett foglalkozni a nyomonkövethetőség megvalósításával, és rá kellett jönniük, hogy más területről átvett módszer alkalmazása nem célravezető. A kérdéssel Mészáros László projektvezető foglalkozik. A munka folyik, csak előzetes tájékoztatást kaptam. A széles körben használt vonalkódos és data-mátrixos azonosítás itt gyakorlatilag nem használható, mert a technológiai lépések olvashatatlanná teszik a végterméken az azonosítókódot. Vonalkód nem lehet ráragasztott hordozón, pl. egy többrétegű panel valamelyik rétegfázisában elmossa vagy elfedi a lakkréteg, a data-mátrixot elszennyezi, olvashatatlanná teszi a szitanyomás, lakkozás, ráadásul a lézeres megmunkálás drága és nem illeszkedik a technológiai sorba. Akkor mi legyen? Kidolgozás alatt áll egy CNC-fúrógéppel megvalósítandó furatmátrix, amely technológiailag jól illeszkedik a sorba és költségei is minimálisak. Remélhetőleg egy következő cikkben beszámolhatunk erről az azonosítási módról!
A gyártás az IPC-A-600 szabvány szerint történik. Ezt követően a késztermék végellenőrzésre kerül: a huzalozás-ellenőrzés egy okos robot, a flying probe segítségével történik, mely egyesével és villámgyorsan „kicsöngeti" a huzalozást, beleértve az eltemetett rétegeken futó átkötéseket (viákat) is. Ugyanakkor a legújabb beruházások egyike egy olyan tesztelőrendszer, mely az elkészült áramkört összehasonlítja a gyártási dokumentációval, és elektromos tesztelése csak azokon a helyeken szükséges, ahol eltérés tapasztalható.
Mikor további terveikről kérdeztem az igazgatót, lelkesen mondta, hogy a válság ellenére nem érezhető jelentős visszaesés a nyugat-európai rendelésállományban (szerencsére az autóiparban kevéssé érdekeltek, a válság nyomait kevéssé érzékelik!). A külföldi megrendelések nagy része online módon érkezik, ugyanezt a rendszert ősszel itthon is bevezették, amelyet január elején bevezetett rövid határidős prototípusgyártással is kiegészítettek. Az ElectroSalon kiállításon fő tevékenységük lesz ennek propagálása. Erre szerveznek szemináriumokat, sőt egy oktatófilm gyártása is előkészületben van. A Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT) alapító tagjaként pedig kéri is az érintett cégeket, tegyenek egy próbát velük!
A Nyílt Nap valóban nyílt volt, bármit megnézhettünk, megkérdezhettünk. Aki pedig nyílt lappal játszik, az élvezheti környezete teljes bizalmát!
További információ
