A Bosch egyik legnagyobb, de mindenképpen több szakterületre a legkiterjedtebb külföldi tulajdonú nagyvállalat ma Magyarországon. A gyárak működtetése mellett kiemelkedő kutatás-fejlesztési, felsőoktatást segítő tevékenysége is. Az Európai Unió nyári döntése alapján hazánkba helyezte európai kutatás-fejlesztési központját, máris élénkülés, külföldi érdeklődés tapasztalható e téren, sorra jelennek meg fejlesztőintézetek.A Bosch azonban ezt már a korábbi években megtette, most élvezheti helyzeti előnyét. Legjelentősebb k+f tevékenysége az autóiparban van, amelyet most talán legjobban sújt a pénzügyi válság. Hogyan látja ezt ma Bosch a Budapesti Fejlesztési Központban? Erről kérdeztük Dr. Jan Peter Stadlert, a központ vezetőjét.

Gyömrői út 120., a Robert Bosch Kft. Budapesti Fejlesztési Központja. Egy éve jártunk az intézetben. Május óta új vezető áll az intézet élén, Dr. Jan Peter Stadler úr, akit az aktuális helyzetről kérdezünk. Bár a cég tevékenységében alapvető változás nincs, a töretlen fejlődést aprónak tűnő, mégis jelzésértékű változások biztosítják.
A Magyarországon 13 céggel működő Bosch – történelmi hagyományaira építve – egyszerűen „európai" módon dolgozik, az unió határain belül (ami ma már egyszersmind a schengeni határt is jelenti) egy országként szervezi gyártását, kutatás-fejlesztését, logisztikáját. A helyi környezet csupán a munkaszervezési szempontok figyelembevételére van hatással. Mivel hazánk, a szellemi tőke tekintetében kiemelt fontosságú, Budapestre telepítették az autóelektronikai fejlesztőintézetet, de nem elhanyagolható a miskolci mechatronikai fejlesztés sem, és még azon többiek, amelyek legfeljebb a cég (titkos) terveiben szerepelnek.

Mint korábban hírt adtunk, szeptemberben a korábbi vezető, Henk Becker úr megbízatása lejárt, utóda Stadler úr. Tavaly általános képet kaptunk az intézet kutatás-fejlesztési tevékenységéről, témáiról, idén arra voltunk kíváncsiak, hogyan áll helyt a magyar mérnök, milyen lehetőségeket kínál a Bosch.

Milyen színvonalúnak tartja a magyarországi mérnökképzést (Budapesti Műszaki Egyetem, Kandó stb.) a kezdő mérnökök tükrében?

Rövid ideje vagyok az intézet élén, nagyon jó a benyomásom a magyarországi mérnökképzésről. A végzős mérnökök jó elméleti képzést kapnak. Gyakorlati képzésük ugyan alacsonyabb, mint Németországban, de azt mi pótoljuk, amelynek során a speciális Bosch-ismereteket is elsajátítják. Ezért hoztuk létre például a Budapesti Műszaki Egyetemen a Bosch-laboratóriumot, ahol az autóelektronikai szimulációs rendszereket sajátíthatják el, és folyamatos anyagi támogatással segítjük a többi felsőoktatási intézményt is (pl. legutóbb a BMF Neumann János Informatikai Kart 15 millió forinttal). De nincs ez másképpen a vidéki (miskolci, dunaújvárosi, veszprémi) egyetemeken sem.

Milyen speciális mérnöki ismereteket kell megszerezni a kezdő mérnököknek, és ezt hogyan végzi a Bosch?

Bármilyen furcsának tűnik is, nálunk talán a legfontosabb az idegennyelvismeret. Az autóelektronikai fejlesztőmunka kiterjedt teammunka. Az autógyárak a világ minden részén megtalálhatók, lényegében mindegyikhez igazodni kell. Ennek megfelelően a Bosch fejlesztőcsapatai is szerte a világban (bár főként az Európai Unióban) helyezkednek el, olyan munkamegosztásban, hogy a leggazdaságosabban lehessen kihasználni a lehetőségeket. A fejlesztőmérnökök tehát állandó napi kontaktusban vannak.
A tervezőmunka számítógépeken történik, és interneten keresztül olyan szoros kapcsolatban állnak egymással, mintha tervezőasztaluk egymás mellett lenne. Ez pedig nem oldható meg másként, minthogy „félszavakból" is meg kell érteniük egymást, vagyis nyelvismeretük felső szintű. Sajnos ez tűnik a leggyengébb láncszemnek. Évek óta mérnökfelvétel van nálunk, még most is, a pénzügyi válság kellős közepén, és sajnos 10 jelentkezőből 6-ot el kell tanácsolnunk a nem megfelelő nyelvi ismeret miatt. A munkához szükséges belső hivatalos nyelv a német és az angol. Felvételkor legalább egyik társalgási szintű ismerete szükséges, a másikat munkája során kell elsajátítania, melyekhez a Bosch biztosít nyelvtanárt.
A másik terület a szakmai tudás. Az elméleti alapok ismeretén túl előnyös, ha a jelentkező vonzódik az autóelektronikához, mi több, egyetemi évei alatt önálló labor- és egyéb lehetőségeket kihasznál, és a Bosch- laboratóriumon keresztül benyomásokat, ismereteket szerez jövőbeli munkájához.

Gyakorlott (nem kezdő) mérnököket milyen ismeretekkel fogad legszívesebben a Bosch?

Szívesen veszünk gyakorlott konstruktőröket, fejlesztőket is. Előnyt élveznek, akik autós ismeretekkel rendelkeznek (szerviz, hasonló korábbi munkahely, autóipar). A 3 … 4 éves gyakorlattal rendelkezők a legszerencsésebbek, mert már rendelkeznek kellő szakmai ismeretekkel, és még elég fiatalok ahhoz, hogy a Boschnál fényes karriert csinálhassanak. A tudományos diákköri munka, PhD-szakdolgozat stb. nagyon jó belépő. Budapesti intézetünkben dolgozik pl. egy volt műegyetemi oktató is.

Ma már a tervezés és fejlesztés elképzelhetetlen számítógép nélkül. Ehhez speciális programok és csúcsminőségű gépek (munkaállomások) kellenek. Milyen számítógépes tervezőprogramokkal dolgoznak (tervezés, szimuláció stb.)?

Valóban, a mai fejlesztőmérnök munkaeszköze a számítógép. A munka viszont nagyon sokrétű, így sokféle programot is használunk. Az intézet 5 osztályból áll, mindegyik mással foglalkozik. Ezekben gépészeti és villamos tervezés folyik, amelyek között nagy az áthatás. A gépészeti tervezőprogramok közül leginkább használatos a Catia és a ProEngineer, az elektronikaiban a Cadence, és mindkettőt átszövik a MATLAB szimulációi. A Cadence programjai közül nálunk csak layout tervezés folyik (OrCAD és Allegro), a monolit és ASIC-chipfejlesztés Németországban történik, de alkalmazásuk érdekében ehhez is érteni kell.

Támogatja-e, és ha igen, hogyan a Bosch az egyéni továbbtanulási igényeket (pl. doktoranduszképzés)?

A technika gyors fejlődése miatt továbbtanulásra, sőt valamilyen szinten állandó tanulásra szükség van. Ez alól nem kivétel a Bosch mérnöke sem, sőt, a cég arról híres, hogy nemzetközi szinten minden intézményében támogatja a továbbtanulást.

Egyéni nyelvtanfolyamok, 6 … 12 hónapos németországi szakmai betanulás, de nem ritkaság, hogy pl. doktoranduszképzésre a doktori cím megszerzéséhez a cég kutatási témát ad. A továbbtanulás támogatása azonban országra szabott, messzemenően figyelembe veszi a helyi lehetőségeket.
A szakmai továbbképzésen kívül nagy súlyt fektetnek a vezetői képzésre, akár 1 … 2 napos speciális tréningekre (kommunikációs, munkaügyi, jogi stb. ismeretek), és bár a vezetői posztok betöltése pályázatokon keresztül történik, de nagy előnnyel pályázhatnak az arra alkalmas belső dolgozók, akik bekerülnek a vezetőképző programunkba. A Bosch törekvése ugyanis, hogy a helyi vezetők az adott munkacsoportból fejlődjenek ki. Korábban az intézet munkáját német vezetők irányították, mára elérték, hogy az összes csoportvezető a magyar kollégák közül került ki, sőt, idén kinevezték az első magyar osztályvezetőt is, Poku Csaba személyében a szenzor osztály élére.

Hogyan megy az újonnan belépők beilleszkedése, hogyan sajátítják el a Bosch-gondolkodásmódot, hogy a legnagyobb eredmények születhessenek a kreatív gondolkodásból (találmányok, ötletek)?

Nagyon fontos dolog a munkamorál, a helyi szokások ismerete. A Boschnál speciális munkastílus alakult ki, amely a nemzetközi munkakapcsolatokon alapul. A beilleszkedés a kollégákon múlik, de a vezetés igyekszik a lehetőségeket megadni, hogy a helyi ismereteket minél könnyebben elsajátíthassák. Ehhez tartozik a találmányok felkarolása, a vezetőképzés és kiválasztás, és sok egyéb juttatás. Az eddigiek során nagyon kevés kollégától kellett megválni, általában mondható, hogy aki egyszer Bosch-os lett, az hosszú távon megtalálja a cégnél a számítását.

Végül, de nem utolsósorban szeretném megkérdezni, hogyan befolyásolja a jelenlegi pénzügyi válság a kutatás-fejlesztési központ munkáját?

A pénzügyi válság súlyos gondokat ró a termelővállalatokra, talán legnagyobb mértékben az autóipart sújtja. Az autógyárak rendeléseinek csökkenésével arányban a Bosch is csökkenteni kényszerül termelését, aminek következtében egyes esetekben nem fogjuk meghosszabbítani a nem állandó szerződéseket. Ugyanakkor nagyon fontos megjegyeznem, hogy a fejlesztést ez nem befolyásolja, a Bosch elég erős pénzügyi alapokon áll ahhoz, hogy a válság alatt is működjön, sőt, az arra alkalmas jelentkező kollégák előtt nyitva állnak kapuink. Ezt az időszakot fel szeretnénk használni arra, hogy a gazdaság növekedő szakaszában egy sor újdonsággal állhassunk megrendelőink, azaz az egész autós társadalom elé.

Köszönjük az interjút.