Ha visszatekintünk a magyar műszeripar gyönyörű múltjára, akkor nem csodálkozunk, de ha a szomorú jelent szemléljük, akkor annál figyelemre méltóbb: száznál több magyar műszer járt már a világűrben.Az űrkutatás gyakorlati jelentőségét a fejlesztéseknek a mindennapi használatba történő átültetése adja.

A hazai űrkutatás kezdeti lépését 1946-ban tette meg a Bay Zoltán vezetésével alakult hazai kutatócsoport, amely sikeresen vette a Hold felszínéről a radarjelet. Magyarország az ENSZ Világűrbizottság (COPUOS) egyik alapító tagja volt 1959-ben. Az első magyar fejlesztésű műszer, a mikrometeorit-csapda 1970-ben jutott el a világűrbe. Tíz évvel később, 1980. május 26-án szállt fel az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, aki hat magyar műszerrel végzett kutatásokat a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. 1984-ben indult útjára a Vénusz tanulmányozására felbocsátott Vega-1 és Vega-2 űrszonda, fedélzetükön magyar műszerek is voltak.

1991-ben Magyarország a kelet-közép-európai államok közül elsőként írt alá együttműködési egyezményt az Európai Űrügynökséggel (ESA). Magyarország részt vesz az ESA Rosetta-programjában is: a 2004-ben elindított űrszonda tíz év alatt éri el az 500 millió kilométerre lévő Csurjumov-Geraszimenko üstököst.

2003 óta Magyarország részese az Európai Együttműködő Államok Programnak (PECS Plan for European Co-operating States). Lezárult az első ötéves időszak, s a 49 projektből 48 sikeresen zajlik, ami nagyon jó arány. Még jobb viszont az, hogy az éves tagdíjat, amely 2008-ban 2 millió euró volt, a sikeres pályázatok révén teljes egészében vissza tudtuk hozni Magyarországra. Sikert jelent még az is, hogy egy 2008 októberi megállapodás szerint Magyarország újabb öt évig, 2013. november 5-éig maradhat az Európai Űrügynökség európai együttműködő állama.

Figyelemre méltó eredmény továbbá, hogy 2007-ben létrehozták a Magyar Űripari Klasztert, amelynek ma már 20 (többnyire kis) vállalkozás a tagja. Ennek egyik tagja, a Bonn Hungary Kft. már számos nemzetközi munkában vett részt, például az Indonéziai Űrkutatási Hivatal által megrendelt távérzékelő műhold megépítésében, amelynek segítségével a 2004-es cunamihoz kapcsolódó katasztrófákat szeretnék a jövőben elkerülni. Az iparág számára nem csak jelent, de jövőt is biztosít, ha be tudnak kapcsolódni az európai műholdas helymeghatározó és globális navigációs rendszer kifejlesztését célzó Galileo-programba is.

Említésre méltó még a hazai egyetemisták tevékenysége, amelyről elmúlt számunkban számoltunk be (7. oldal.), a cubesat programon belül. Ebben támogatók az elektronikai fejlesztésben élenjáró magyar(országi) cégek, mint pl. a ChipCAD, Bonn Hungary, Silicon Labs. (korábbi nevén Intergration Hungary). Bővebben a
- Cubesat honlap: MASAT-1
- BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék
- BME Elektronikus Eszközök Tanszéke
- BME Rádióklub
- Microchip mérnökök korábbi űrkísérlete: SuitSat 2006
- Magyarok a Marson honlap
honlapokban tájékozódhatnak. Tudomásunk szerint van egy elképzelés önálló magyar műholdról is, amelyekbe többnyire magyar műszerek lesznek beépítve. Köztudott az is, hogy professzionális módon a KFKI RMKI intézet készít berendezéseket a NASA és orosz megrendelésekre, tehát a hazai tudásbázis komoly mértékű, kívánatos lenne a munkákat koordinálni, tapasztalatot cserélni, a még nagyobb hatékonyság reményében. A feladatra vállalkozik a MELT .