A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalban októberben mutatták be az OECD Tudomány- és Technológiapolitikai Bizottsága által készített országtanulmányt a magyar innovációs rendszerről. Az OECD Reviews of Innovation Policy – Hungary című dolgozat célja, hogy független, átfogó elemzés alapján értékelje a magyar innovációs rendszer teljesítményét, és annak javításához a kormányzati politika és az innovációs rendszer szereplői számára javaslatokat dolgozzon ki.

Az OECD tanulmánya kiemelten fókuszál a vállalati innovációs képességek és kapacitások növelésének ösztönzésére, a tudás és a K+F eredmények hatékony hasznosítására. A pártatlannak mondható anyag elemző alapul és stratégiai iránytűként szolgálhat a magyar kormány számára az innovációvezérelt és a tudásalapú gazdaság kiépítéséhez.

A tanulmány készítői kiemelik az ország eddigi, a kutatás-fejlesztés terén elért eredményeit, amelyek elősegítették Magyarország gazdasági fejlődését és integrálódását az Európai Unióba. Pozitív tényként kiemelik, hogy Magyarországnak sikerült létrehoznia a K+F szféra fejlesztéséhez szükséges intézményi hálót és a jogszabályi, stratégiai kereteket. A magyar tudomány átlagos teljesítménye nemzetközi összehasonlításban jó, néhány területen (pl. fizika, matematika, biológia, kémia, klinikai orvostudomány és mérnöki tudományok) kiemelkedő eredményeket ér el. Megjegyzik továbbá, hogy a magyar kormány az innováció támogatását prioritásként kezeli és azt fontos szakpolitikai dokumentumokban rögzítette.
Megállapítják, hogy a magyar kormány közelmúltban elért eredményei összhangban vannak az OECD javaslataival, és a vizsgált 2006-2007 évi állapotokhoz képest komoly lépéseket tett az innovációs teljesítmények erősítése érdekében. Így például a kormány felismerve a K+F és az innováció jelentőségét a gazdasági versenyképesség növelésében, 2003-tól átfogó reformot indított az irányítás, a finanszírozás és a jogi szabályozás területén.
Pozitívumként értékelik, hogy 2008 májusától a szakpolitikai képviseletet legmagasabb szinten tárca nélküli miniszter koordinálja, integrálva az innováció stratégiai elemeit. Fontosnak tartják, hogy folytatódik a Magyar Tudományos Akadémia reformja, az MTA törvény módosítása az országgyűlés elé kerül. Folyamatosan növekednek a K+F és innováció hazai és Uniós pályázati forrásai, amelyeknek az összehangolása növeli a pénzek hatékonyabb felhasználását. Kiemelik, hogy a nemzeti innovációs rendszer továbbfejlesztése során a kormány figyelembe veszi az OECD jelenlegi ajánlásait.

Az országtanulmány készítői az elért magyar K+F és innovációs eredményekre építve és egyben a hiányosságokat is figyelembe véve, javaslatokat is megfogalmaztak a magyar gazdaság további fejlődésének és növekedésének elősegítéséhez. Ezek az alábbiak:

Az innováció ösztönzése a vállalati szektorban
Erősíteni kell a vállalkozások (különösen a KKV-k) innovációs kapacitásait és az innovációs tevékenységüket, elősegítve az új tudáshoz és technológiához való hozzáférésüket.
Erősíteni kell a vállalkozások és a kutatói szféra együttműködését, a hazai KKV-k és a nagyvállalatok stratégiai partnerségét, elősegítve ezzel az innovációs központok, a beszállítói hálózatok és a klaszterek kiépítését. Csökkenteni kell a K+F és innováció területén is a regionális különbségeket.
Meg kell őrizni a közfinanszírozás fenntarthatóságát a nemzeti innovációban, erősíteni a dinamikus magán- és közfinanszírozású befektetéseket az innovációban.

A reformok folytatása a közfinanszírozású kutatásokban
A reformok felgyorsításával elő kell segíteni a közfinanszírozású kutatás területén a kritikus tömeg, a kiválóság és a relevancia elérését, érvényesíteni kell a stratégiai megközelítést, az intézményi funkciók szétválasztását, valamint a teljesítmény és hasznosítás elvét.
Növelni kell a pályázati támogatást az alapkutatásban. Magyarországnak törekednie kell a K+F nemzetközivé válásából származó előnyök maximalizálására.

A tudomány-, technológia- és innováció emberi erőforrás alapjának megerősítése
Növelni kell a természettudományi és műszaki diplomások arányát, erősíteni kell a vállalati képzést és a szakképzést.
Szigorúbb minőségi feltételeket kell alkalmazni a felsőoktatási intézmények akkreditációjában, az oktatásban. Vonzóvá kell tenni a fiatalok számára a kutatás-fejlesztés és az innováció területét.
Elő kell segíteni mind a hazai mind a nemzetközi kutatói mobilitást.

A K+F és innováció irányítási rendszerének javítása
Magyarországnak szüksége van egy hosszú távú, tényalapú, kiszámítható tudomány, technológiai és innovációs szakpolitikára és stratégiára. A stratégia megvalósításához erős, konszenzuson alapuló politikai elkötelezettségre, hatékony, hosszú távon stabil intézményi háttérre van szükség.
Kiegyensúlyozott támogatási rendszer működtetése és az értékelési rendszer továbbfejlesztése szükséges.