A középiskolás tudóspalánták valódi kutatásokban próbálhatják ki ötleteiketA Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA) rendhagyó programmal várja a jövő tehetségeit: a középiskolások nem csak bepillantást nyernek a fizika, kémia, biológia és a mérnöki tudományok boszorkánykonyhájába, de akár saját ötleteiket is kipróbálhatják. A „Tanuljunk egymástól!" program célja – többek között – a kritikus szint alá csökkent hazai természettudományos érdeklődés felélénkítése

Eleve csökkenő hazai gyereklétszám mellett relatíve is folyamatosan zuhan a természettudományok iránti érdeklődés Magyarországon, amit a tudományos élet és a versenyszféra szereplői már hosszabb ideje saját bőrükön is érzékelnek. Az Európában szinte mindenhol gondot okozó tendencia nálunk kritikus szintűvé vált. „Szívesen felfedezzük a jövő Nobel-díjasait, de annak is örülünk, ha legalább néhány tehetséggel enyhíteni tudunk a fojtogató hazai helyzeten"– fogalmazott dr. Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója, majd hozzáfűzte: „A tudásalapú társadalomhoz kutatók, tudományos eredmények kellenek, a tudományos eredményekhez pedig érdeklődő fiatalok."
A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA) több tudományág (fizika, kémia, biológia, mérnöki tudományok) eredményeit integráló, ún. multidiszciplináris kutatóintézet. Laboratóriumaiban egyhetes valódi gyakorlatot hirdetett diákoknak, akik az ott folyó kutatómunkát saját eredeti ötleteikkel is hajlandóak támogatni. A „Tanuljunk egymástól!" programra az internetes pályázaton az ország minden szegletéből mintegy ötven diák jelentkezett. Közülük az MTA MFA saját költségén tizenhat tehetséges, 16–18 éves középiskolás tanulót fogadott a nyáron. A rangos szakmai zsűri által kiválasztott diákok nemzetközileg ismert és elismert kutatók támogatásával kaptak ízelítőt a természettudományos kutatómunkából.
A Magyarországon eddig egyedülálló kezdeményezéssel az intézet célja a természettudományos pályák iránti érdeklődés élénkítése, a tudományos kutatói pálya népszerűsítése a pályaválasztás előtt álló fiatalok körében.

A nyári programról

A diákok többféle téma közül választhattak, egyebek között:
• Mikrotechnológia
Magyarországon – sajnos egyedülálló módon – az MTA MFA rendelkezik komplett szilícium-mikrotechnológiai megmunkálósorral. Itt képesek vagyunk szinte valamennyi fontos műveletet végrehajtani, amely Si mikroáramkörök készítéséhez szükséges. A berendezések úgynevezett „tisztatérben" működnek, ahol biztosítani tudjuk azt a rendkívül pormentes környezetet, amely feltétlenül szükséges a megfelelően hibamentesen működő chipek gyártásához. A laborban a diákok kísérletet végezhetnek Si-szeletekkel, vékonyréteg-szerkezetekkel, nagy felületű napelemekkel, nanométeres oxidációval, vagy akár az itt kifejlesztett tapintásérzékelővel, amelyért kutatója 2007-ben Junior Prima Primissima-díjat kapott.

• Evolúciós modellek, játékelmélet
Az emberi társadalmakban a növekvő mértékű munkamegosztás (szakosodás) biztosítja az átlagosan emelkedő életszínvonalat. Ám ezzel a helyzettel visszaél(het)nek a „lógósok" és „potyázók", de még azok is, akik csak nem tanulták meg saját szakmájuk összes csínját-bínját elég alaposan, és ezért a munkájukat nem kifogástalanul végzik. Az ilyen több-szereplős (játékosos) rendszereket és a játékosok különféle lehetséges viselkedésmódjait (stratégiáit) vizsgáló matematikai tudomány a játékelmélet, melynek megalapítója Neumann János.
A diákok megismerhetnek egy olyan evolúciós játékelméleti modellt, amelyben játékosainknak a jövedelme saját maguk, illetve a közvetlen szomszédaik magatartásától függ. Háromféle magatartás valamelyikét – a jó, a rossz és a sheriff – követhetik (egyszerre csak egyiket), de időnként lehetőségük nyílik arra, hogy átvegyék a sikeresebb szomszédjuk stratégiáját.

• Nanoszerkezetek előállítása
Tudományos értelemben a „nano" kifejezés a 10–9 méteres nagyságrendbe eső dolgok általános megjelölésére szolgál. A „nanotechnológiát" már a középkorban is művelték: a régi katedrálisok színes üvegei sokszor nanoméretű arany-szemcséknek köszönhetően tündököltek olyan szépen. A mai, modern nanotudományok modern előfutára a kolloidika tudománya, amit – bár sokan nem tudnak róla – Magyarországon világszínvonalon műveltek! A különböző, nanorészecskékből felépített struktúrák már napelemek készítésénél, emulziók esetében és orvosbiológiai alkalmazásoknál is bizonyítottak.
A laborban a diákok megtekinthetnek és saját maguk el is készíthetnek egyes érdekes, színes szerkezeteket nanorészecskékből, vagy akár molekulákból. Szabad szemmel is látható majd, mi történik az anyaggal, még akkor is, amikor annyira pici, hogy már szinte nincs is. A diákok kísérletezhetnek kerámiával is, kipróbálhatják, miként lesz speciális tulajdonságú nanotechnológia hatására.

További információ