Románia EU-s csatlakozása már több mint 10 éve megmozgatta a befektetők fantáziáját. Bartók Béla szülőhelyén, a 13 ezer lakosú Nagyszentmiklóson például 1995-ben telepedtek meg az első multinacionális cégek, s azóta egymás után jelennek meg újabbak.Az autóvillamossági felszerelést készítő amerikai Delphi például 5 ezer, a passzív elektronikai alkatrészeket gyártó olasz Zoppas pedig 4 ezer nagyszentmiklósinak és környékbelinek ad munkát. Rajtuk kívül egy sor kisebb olasz, német és osztrák érdekeltségű cég is megvetette a lábát, s egyre nehezebben találnak helyben munkaerőt.

Az ipar további bővülése azonban a munkaerőhiány miatt máris megakadt, ezért az utóbbi időben már távolabbról is toboroznak munkásokat – több nagyszentmiklósi cég például Temesvárról hozza busszal a dolgozókat. A bánsági régió határ menti része teljesen kifogyott a szabad munkaerőből, az egyik vállalkozás már át is vitte új gyártósorát Szerbiába. Két másik külföldi cég pedig összefogott Nagyszentmiklóson, és a bukaresti kormánynál a közeli Valkány község határátkelőjének a megnyitásáért lobbizik, hogy kishatárforgalomban járhassanak át a dolgozók Szerbiából.

A csanádi határállomás is közel van, de a magyarok egyelőre nem nagyon jelentkeztek munkára, mert a bérek Romániában még mindig valamivel alacsonyabbak.

Valószínűleg ez nem marad sokáig így, a romániai bérek ugyanis a magyarországiaknál jóval gyorsabban emelkednek (ld. az 1. ábrát), sőt egyes szakmákban már most is valamivel jobban fizetnek, mint sokfelé Magyarország keleti határvidékén, ahol 6 … 9 százalék közötti a munkanélküliség. Ezért meg is csappant az utóbbi hónapokban a Magyarországon munkavállalási engedélyt kérő romániaiak száma. Érezhetően kevesebb romániai szakmunkás készül Nyugat- és Dél-Európába is pusztán a magasabb bérekért. Közel 2 millióra teszik az eddig külföldre, elsősorban Olasz- és Spanyolországba kiment romániai dolgozók számát, ám közülük az utóbbi időben, ha nem is tömegesen, de mind többen térnek vissza. A bukaresti kormány mindent meg is tesz visszacsábításuk érdekében, mindkét dél-európai országban állásbörzéket tart, ahol – ha az ottanihoz még nem is hasonlítható, ám – egyre magasabb bérű munkahelyeket kínál.

A kelet-európai régió egyébként is híres a színvonalas matematikai oktatásról, ehhez járul a románok jó nyelvtudása (becslések szerint hatvan százalékuk beszél legalább egy idegen nyelvet), ami nagymértékben hozzájárul a befektetői bizalom erősítéséhez. Ez egy olyan versenyképességi tényező, amellyel Románia veri Indiát, annak ellenére, hogy bérköltségek tekintetében még mindig az ázsiai ország vezet. Nagy vonzerő a kutatás-fejlesztés terén való jártasság is.

Irigység keltése céljából: Romániában 2008. első negyedévében az ipari termelés 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. V. Vosganian pénzügyminiszter szerint 2015-ben Románia csatlakozhat az euróövezethez. A román „Előrejelzés Nemzeti Bizottsága" (National Commission of Prognosis) szerint az ország éves gazdasági növekedése egészen 2020-ig 5 százalék felett marad. A mostani havi bruttó átlagbér 425 euró (103 ezer forint), ami 2020-ra 166 százalékkal, 1133 euróra (274 ezer forintra) fog emelkedni. Ez azt jelenti, hogy 2014-2020 között évente több mint 7 százalékkal fognak nőni a bérek. Jelenleg a legnagyobb munkaerőhiánnyal küszködő, szalag melletti betanított munkásokat foglalkoztató külföldi cégeknél a többnyire teljesítményhez kötött bérek mindössze 650-900 lej (1 lej mintegy 70,5 forint) között ingadoznak. Nagyjából ennyit visznek haza a kórházi ápolók, az asztalosok, a kezdő tanítók, illetve az alacsony beosztású közalkalmazottak is. Igaz, ehhez mindenhol hozzájön a szinte kötelezően kiadott havi 160 lejes ebédjegy. Kimagaslóak viszont a fizetések az építőiparban (1500-2000 lej), a kőolajiparban (2000), az informatikában és a kutatásban (2150).

Az Indiával való vetélkedés a világsajtónak talán izgalmasabb, nekünk viszont elsőként arra érdemes figyelnünk, hogy a románok a régióban máris vezető szerepet töltenek be az informatikai, azon belül is a kihelyezett munkafolyamatok piacán. Románia szempontjából az EU-tagság is sokkal többet hozott a konyhára: a korábban is vonzó célpont ezáltal még könnyebben elérhetővé és biztonságosabbá, az outsourcing számára ideális tereppé vált. Romániában az IT szektor hozzájárulása a GDP-hez 2006-ról 2007-re három százalékkal nőtt, jelenleg hét százalékon áll, 2008-ra pedig tíz százalékot és hétmilliárd eurós piacot prognosztizálnak. Az országban becslések szerint 45 ezer szoftverfejlesztő dolgozik, 59 egyetem és 174 magánfőiskola pedig körülbelül nyolcezer frissen végzett hallgatót bocsát ki évente a munkaerőpiacra.

E szektor felvirágoztatása mögött határozott kormányzati szándék áll. Ennek fontos eleme az informatikai szakembereknek adott adókedvezmény, de legalább ilyen jelentős a külföldi kiállításokon való részvétel támogatása, illetve az IT-szakma összehangolt képviselete a RomaniaIT projekt keretén belül (ez egy önálló projekt arra a célra, hogy az ország kapacitásait hirdesse). Weboldala sikerességét jól jelzi az országba az elmúlt években betelepülő vagy képviseletüket továbbfejlesztő multinacionális vállalatok sora (2. ábra).