Cikksorozatunkban eddig sikeres magyar elektronikai gyártó- és fejlesztőcégeket mutattunk be.Most kicsit elkalandozunk a gyártási művelet legvégére, a keletkező hulladékok kezeléséhez

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2003 januárjában fogadta el az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (WEEE) szóló irányelvet. Ez a gyártók számára többek között előírja, hogy 2005. augusztus 13-ig az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrafelhasználását, újrafeldolgozását és hasznosítását lehetővé tevő rendszereket vezessenek be. A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az országos újrahasznosító, újrafeldolgozó rendszerek 2006. december 31-ig teljesítsék az irányelvben meghatározott, igen szigorú célkitűzéseket. A WEEE-irányelvet Magyarországon a következő jogszabályok vezették be:
- 264/2004. (IX. 23.) Korm.-rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről.
- 15/2004. (X. 8.) KvVM-rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól.
A fenti feladatok végrehajtására létrejött dunaújvárosi társaság működéséről, sikereiről a Zrt. vezérigazgatóját, Kissné Bogó Julianna asszonyt kérdeztük.
A cég viszonylag rövid múltra tekinthet vissza, hiszen csak 2006-ban alakult, 160 M Ft törzstőkével, ami az évek során 260 M Ft-ra bővült. A részvények két vállalkozás tulajdonában vannak: azok 69 %-át az Alcuferr Zrt., a maradékot pedig a Mátyás Metál Kft. birtokolja. Ez utóbbi tulajdonosai a társaság menedzsmentje.
Az EU-előírások 2008. évben összességében 42000 tonna elektronikai hulladék, vagyis állampolgáronként valamivel több, mint 4 kg anyag újrahasznosítását követelik meg hazánktól. A zrt. ennek a követelménynek a kielégítésére jött létre. A tevékenységet ellátni azonban csak a rendkívül szigorú környezetvédelmi feltételek megtartása mellett lehetséges. A cég tulajdonosainak elkötelezettségére jellemző adat, hogy az engedélykérelmet 2006 nyarán adták be az illetékes környezetvédelmi stb. hatóságoknak, akik a szükséges vizsgálatok elvégzése után mindent rendben találtak, így az már decemberben elkezdhette az üzemszerű tevékenységét.

Újrahasznosításra előkészítés a legjobb technológiákkal
Az alkalmazott technológia a világon elérhetőek között a legkorszerűbbek közé tartozik. Az e-hulladékok feldolgozását az európai uniós irányelvek szerint a MEWA cég által kifejlesztett technológiai gépsor végzi, amelyet 2 millió euróért szereztek be. A teljes beruházás egyébként 850 M Ft nagyságú. Világszerte és Európában számos elektromos és elektronikai hulladékhasznosító vállalkozás működteti a MEWA feldolgozói technológiáját, amelynek lelke egy úgynevezett univerzális láncos törőberendezés. Magyarországon ilyen gépsorral csak az E-Elektra rendelkezik. A nagy teljesítményű, a műszakszámtól függően 15000 ... 20000 tonna/év kapacitású aprítóberendezés és a kapcsolódó feldolgozóeszközök az újrahasznosítás igényeinek és a környezetvédelem elvárásainak megfelelő aprítást és szelektálást végez. A berendezés újdonsága abban rejlik, hogy vágás nélkül, a centrifugális és ütközési erő segítségével bontja fel a feldolgozni kívánt hulladékokban a különböző anyagok kötéseit úgy, hogy ellentétben a darálással, a környezetre veszélyt jelentő alkatrészek (pl. a különböző kémiai áramforrások, kondenzátorok, nyomtatott áramköri lapok) nem károsodnak, és a feldolgozást követően kiválóan válogathatóak. A feldolgozandó anyag nem igényel aprólékos előválogatást, szétszerelést, így lényegesen rövidebb ideig tart a feldolgozás, és kíméletesebb, mint a hagyományos darálás.
Mivel nincs vágószerkezet, csak egypár lánc forog a gép belsejében, ezért minimális a kopóalkatrész-ráfordítás, s ez jelentősen csökkenti az üzemeltetési költségeket. A különböző anyagok kötéseinek felbontása mindössze néhány másodpercet vesz igénybe. Az elsődleges feldolgozás, bontás és válogatás után visszamaradt vegyes hulladék további szétválasztásra kerül késes aprítással (granulálóval). Az ezt követő gépi válogatás jó tisztasági fokú műanyag, vas és nemvas fémfrakciót hoz létre. Végső soron kb. 80%-ban azonnal értékesíthető anyag keletkezik.
Magát az alapanyagot a többségi tulajdonoshoz tartozó, a hulladékbegyűjtéssel és -hasznosítással foglalkozó 38 telephelyre kiterjedő országos hálózat biztosítja. A teljes infrastruktúrával rendelkező telephelyek tevékenységüket az ISO9001 és ISO14001 rendszerek szerint végzik.

A bontott anyagok sorsa
A szétbontott hulladékanyagot anyagfajtánként (réz, vas, alumínium, műanyagok stb.) szelektálják. A "termék" kiválóan alkalmas fémkohászati újrahasznosításra, ugyanis a megfelelő minőségű bontott anyagok újrafeldolgozása olcsóbb, mintha a fémet ércekből állítanák elő. Sajnálatos módon hazánkban ma már nincsen meg az a színesfém-kohászati kapacitás, amely hasznosítani tudná ezeket az anyagféleségeket, ezért azok külföldre kerülnek. Még a vas/acél alkotórészeket is kénytelenek külföldre (Kassa, Linz) eladni. Végeredményként a reciklálási tevékenység során keletkező haszon jelentős hányada nem hazánkban csapódik le: a szeparált anyagok, igazi értékükön alul, külföldre kerülnek.

Fejlesztési elképzelések, jövőkép
A vezérigazgató asszony büszkén említi, hogy a dunaújvárosi telephely a MEWA technológia referenciájaként működik - a kelet-európai országok elektronikai újrahasznosítási szakemberei őhozzájuk járnak a technológiát tanulmányozni. A recessziót azonban ők is megérzik. Az új elektronikai termékek vásárlásának visszaesése ugyanis egyben a régebbi eszközök használati idejének kitolását is jelenti. Ezzel párhuzamosan napjainkban kevesebb kidobásra ítélt készülék keletkezik, ami a cég alapanyag-ellátásában nehézségeket gerjeszt. Ezért a gépsor válogatóképességének nagyobb kihasználása érdekében a többségi tulajdonos autóbontó shredderüzemében keletkező anyagok egy részének szelektálását is itt végzik bérmunka keretében.
Túl azon, hogy várják a piac megélénkülését, konkrét tervekkel rendelkeznek a továbblépés érdekében. Napjainkban nem megoldott hazánkban a katódsugárképcsöves képmegjelenítő eszközök - monitorok, tévévevők - bontása, holott az LCD-, plazma- stb. képernyők ezeket mind nagyobb mértékben leváltják. Túl a bontás megoldatlanságán, az üveg alkatrészek újrahasznosítása is problémát jelent ma még, hiszen itt nem tiszta üvegről, hanem fémekről, vegyi anyagokról is szó van, amelyeket az üveghutákba nem lehet betölteni. A cég erőfeszítéseket tesz ezen probléma feloldására is, azonban itt még komoly fejlesztőmunka szükséges.