Székely Vladimír korunk egyik legkiemelkedőbb villamosmérnöke, és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának egyik legjelentősebb oktatója és nemzetközileg egyik legsikeresebb kutatója volt. Bizonyíthatják ezt a magyar villamosmérnökök ezrei, akiket ő tanított az elektronikus eszközök fizikájára és a mikroelektronika alapjaira. Azok a hallgatók, akiket egyetemi professzorként évtizedeken keresztül tanított a számítógépes módszerek használatára a mérnöki tervezésben, vagy azok, akiket bevezetett a képfeldolgozás alapjaiba. Nemzetközi kutatótársai munkásságát 2000-ben Harvey Rosten díjjal jutalmazták, kiemelkedő munkáját Magyaroszágon is rangos díjakkal, kitüntetésekkel ismerték el (Akadémiai díj: 2002, Szent-Györgyi Albert-díj: 2006, Gábor Dénes díj: 2009).
Vladimir vérbeli újító volt, a szó legpozitívabb értelmében, az oktatásban és a kutatásban egyaránt. Új, programozott oktatási módszereket vezetett be az egyetemi oktatásba, évtizedekkel megelőzve korát és megelőzve a számítógépeket. Előadásainak precizitására, átgondoltságára volt hallgatói ma is mintaként emlékeznek. Egyike volt annak a kb. 5 BME oktatónak, akik elsőként ismerkedtek meg a számítógépek programozásával, és elsőként kezdtek számítógép programozást oktatni a BME-n. Tarnay Kálmánnal közösen fejlesztették ki Magyarországon – az amerikai SPICE program első verziójával egyidőben – a TRANZ-TRAN áramkörszimulációs programot, amellyel villamosmérnök hallgatók ezrei ismerték meg a számítógépes áramkörtervezés alapjait.
Oktató munkáján túl, különösen az elmúlt 25 évben, igen jelentős nemzetközi hírnévre tett szert a félvezető eszközök és mikroelektronikai rendszerek termikus viselkedésének kutatása során elért eredményeivel. Mintegy 15 nemzetközi kooperációban végzett kutatási projektben irányította kutatócsoportjának munkáját, öregbítve a magyar mérnökök tudásának hírnevét.
A gyakorlati munka mindig központi szerepet játszott érdeklődésében. Az általa vezetett kutatócsoport kutatási eredményeinek hasznosítására az ő részvételével hoztuk létre a BME Elektronikus Eszközök Tanszéke spin-off cégét, a MicReD Kft-t, ami ma már a SIEMENS Digital Industries része. Mintegy 15 éven keresztül irányította a MicReD Kft. kutató-fejlesztő munkáját. Az elmúlt évtizedek során az általa, vagy irányításával kifejlesztett termékek világhírűek lettek az integrált áramkörök, illetve rendszerek termikus minősítése területén. A Székely Vladimir által irányított munka eredményeképpen létrejött termikus tranziens teszter (T3Ster) berendezést a világ valamennyi vezető elektronikai, teljesítményelektronikai cégénél használják Amerikától Ázsiáig: például az Intel, IBM, NXP, Infineon, ST, Philips/Signify, Samsung, Hynix, LG, Avago, Lumileds, Osram, Cree, stb. Az elmúlt néhány évben ez a műszer és a Székely Vladimir által kidolgozott ún. struktúra függvények kiértékelésén alapuló mérési eljárás a szilárdtest-világítástechnika, a LED gyártók de facto standardjává is vált, az SSL ipar vezető cégeinek többsége ezt használja. A tudományos és piaci siker megkoronázásáként az EIA JEDEC JC15-es szabványosítási bizottsága – a vezető félvezetőgyártók javaslatára – szabványként fogadta el a termikus tranziens mérések és a struktúrafüggvények használata alapján végzett tesztelési és modellezési módszert.
Székely Vladimir valamennyi tevékenységére az ötletgazdagság volt jellemző. Új elvű számítógépi nyomtató berendezést szabadalmaztatott mintegy 35 éve, az ezt alkalmazó pénztárgép prototípusig jutott. Két, kereskedelmi forgalomba is került termikus szimulációs program algoritmusait készítette, egészen újszerű és eredeti megoldásokat alkalmazva. Ujjlenyomat felismerő algoritmusát ma is sok helyen hivatkozzák.
Székely Vladimir munkáinak sajátossága, hogy bennük a hardver és szoftver elemek szerepe azonos. Minden általa tervezett berendezés valami szellemes, új eljáráson alapul, valamilyen problémának olyan újszerű mérnöki megközelítésén, amit előtte soha senki nem alkalmazott.
A mindnyájunk által ismert betegsége sajnos évek óta gátolta abban, hogy a tanszéket munkájával közvetlenül segítse, de létezésének tudata is megnyugvással töltötte el hajdani tanítványait és kutatótársait, akik az orvostudomány fejlődésében bízva azzal hitegették magukat, hogy egyszer majd még visszajön közénk, hiszen élete a kutatás és az oktatás volt.
Sajnos ez a kapu most bezárult. Olyan ember volt, akinek mondatait ma is emlegetjük, olyan TANÁR volt, akinek óráira tanítványai örökké emlékezni fognak.
Nyugodjék békében!
