A HP bemutatta a Nemzeti Oktatástechnológiai Képességek Felmérése (NETr) eredményeit, amely a Digitális Jólét Program, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) bevonásával készült 2016 májusában.
Főbb megállapítások
- Az országos online kutatás mellett 8 iskolában zajlottak helyszíni felmérések, 300 diák, 8 ezer tanár és 9 ezer szülő megkérdezésével. A válaszadók egyetértettek abban, hogy a digitális írástudás alapvető lesz a jövő munkavállalói számára.
- A tanárok 76 százaléka nagyobb teret adna a digitális technológiának az osztálytermekben, 99,7 százalék pedig a számítógép-használati készségeket elengedhetetlennek tartja a jövő munkavállalói számára, 95,9 százalékuk pozitívan értékeli a digitális technológia és a számítógépek szerepét a tanulásban.
- A szülők kilenctizede szerint a digitális technológia hatékonyabbá teszi a tanulást, 99 százalékuk maga is használ online szolgáltatásokat és e-mailezik otthon, 62,2 százalék pedig nagyobb szerepet szánna a technológiának az osztályteremben is.
- A diákok 96 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a digitális technológia megkönnyíti a tanulást az iskolában.
- A munkáltatók 98 százaléka úgy látja, a digitális technológia és írástudás meghatározó mindennapi tevékenységük szempontjából, ennek hiányában pedig jelenleg 58 százalékuknak át kell képeznie dolgozóit a felvétel után.
HP Nemzeti Oktatástechnológiai Képességek Felmérése
A magyar kormány 2015 decemberében indította el a Digitális Jólét Programot, melynek egyik alappillére Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája. A stratégia a teljes oktatási rendszer digitális átalakítását tűzte ki célul. A stratégia támogatása érdekében a HP oktatási szakértői országszerte kutatást végeztek iskolákban, kormányzati intézményekben és üzleti szereplőknél, közvetlen kapcsolatba kerülve a diákokkal, szülőkkel, tanárokkal, igazgatókkal, munkáltatókkal és más kulcsszereplőkkel.
Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos köszöntőjében megfogalmazta: „A magyar kormány felismerte a digitalizáció jelentőségét, és szeretnénk elérni, hogy minden magyar polgár és vállalkozás a digitális átalakulás nyertesévé válhasson. Ennek érdekében a digitális kompetenciák fejlesztését azonnal meg kell kezdeni, hogy a munkaerőpiac minden szintjén javuljon a foglalkoztathatóság, és enyhüljön a versenyképesség csökkenésével fenyegető digitális munkaerőhiány. Ezért is kértük fel a HP-t, mint a világ egyik vezető információtechnológiai vállalatát és szakértőjét, hogy az oktatás számára a leginnovatívabb technológiát biztosító szereplőként készítsen el egy, az Európai Unióban szinte egyedülálló, országos szintű felmérést. A projekt fő célja az volt, hogy felmérjük, Magyarország mennyiben áll készen a digitális oktatásra, valamint, hogy Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájához kvalitatív és kvantitatív adatokat rendelhessünk” – tette hozzá.
A kutatócsapat a minisztériumok, az IVSZ és az AmCham segítségével végezte el a helyszíni felméréseket és az online kérdőíves kutatást tanárok, diákok, szülők és munkáltatók bevonásával 2016 április végétől kezdődően.
„Több mint nyolc helyszínen végzett terepmunkával, háromszázat is meghaladó élő diákinterjúval, 8 ezer tanár és 9 ezer szülő válaszával a HP felmérése az eredeti terveket is felülmúlta a válaszadók száma szempontjából” –hangsúlyozta Gus Schmedlen a HP globális oktatási alelnöke. „Minderre nem nyílt volna lehetőség az IVSZ és a magyar kormány támogatása nélkül. Az eredmények rámutatnak arra, hogy a magyar tanárok, szülők és munkaadók mind komoly gondot fordítanak az ország jövőjére. A HP szakértői csapata minden egyes iskolában lenyűgözve tapasztalta meg a tanárok és igazgatók elkötelezettségét. Magyarország digitális jövőjének építésében nyújtott elkötelezettségük elengedhetetlen volt a jelentés elkészítésében” – tette hozzá.
A HP NETr kutatás módszertana a hagyományos felmérések, fókuszcsoportos vizsgálatok, és az adott közösség humánerőforrásának makrogazdasági elemzésének ötvözeteként valósult meg. Magyarországon a kvalitatív adatok iskolai látogatásokból, tanári és diák fókuszcsoportokból, üzleti és társadalmi vezetőkkel, valamint a magyar kormánnyal kialakított partnerség keretén belül pedig kormányzati intézmények, kutatóintézetek, IT és módszertani központok vezetőivel készített interjúkból, továbbá 8 különböző iskola igazgatóinak és igazgatóhelyetteseinek válaszaiból származtak. Mind a terepen végzett, mind az online adatfelvétel, mind az elemzések megvalósítását nonprofit harmadik félként a Világgazdasági Fórum felügyelte.
Eredmények
A válaszadók túlnyomó többsége (a tanárok 99,7, illetve a szülők több mint 90 százaléka) egyetértett abban, hogy a jövő munkaerőpiacán a digitális írástudás megkerülhetetlen tényező lesz. Miközben a szülők vegyes érzéseket fogalmaztak meg a digitális technológiának az oktatásban kialakuló dominanciája kapcsán, felhívva a figyelmet az esetleges túlzott függőség kialakulására, a munkaadók világosan fogalmaztak: olyan szakemberekre van szükség, akik informatikai tapasztalattal és együttműködési készségekkel is rendelkeznek – mert jelenleg 58 százalékuknak át kell képeznie a felvett munkaerőt. A diákok felméréséből kiderül, ők otthonosan mozognak a digitális világban: 97 százalékuk használ digitális technológiai eszközt magánéletében, 96 százalékuk szerint pedig a digitális technológia az osztálytermekben is hatékonyabbá teszi a tanulást.
Érdekes adatokat mutat a válaszok kétváltozós elemzése a magyar diákokról és tanáraikról, ugyanis a felmérés során a válaszadók és a válaszok közötti összefüggéseket is vizsgálták:
Azok a diákok, akik használják a digitális technológiát, nagyobb eséllyel tervezik, hogy a felsőoktatásban tanulnak tovább. Azok, akik naponta vagy naponta többször használnak ilyen eszközöket, nagyobb eséllyel tervezik a diplomaszerzést – vagyis a technológiai affinitás egyértelmű jelzője a szociális mobilitásnak és teljesítménynek.
Azok a tanárok, akik részesülnek valamilyen digitális technológiai képzésben, nagyobb eséllyel használják ezeket a megoldásokat a tanórákon is. Azok, akik megfelelő képzést kaptak mind a tanórákon, mind pedig a magánéletben használják a technológiai megoldásokat.
A fiatalabb tanárok számára kézenfekvőbb a digitális technológia használata az oktatási innovációban. Az e körbe tartozó válaszadók a technológia gyakoribb és változatosabb használatáról számoltak be a tanítás és tanulás szempontjából, számos fiatal tanár szerint diákjai is hasonló attitűddel rendelkeznek.
„Az összegyűjtött adatok és a kérdésekre adott válaszok egyértelmű és széleskörű igényt fejeznek ki annak irányában, hogy az iskola a ma és a holnap munkalehetőségeire is felkészítsen. A magyarországi diákok igénylik, hogy az iskola tükrözze tanórán kívüli életüket a technológia, a kutatás és a kommunikáció szempontjából” – mondta Czunyiné dr. Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériuma digitális oktatás tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztosa. „A tanárok és a szülők válaszaiból pedig az optimizmus és aggodalom keveréke rajzolódik ki az oktatási reform és innovációk kapcsán. A digitális oktatás ugyanakkor a tanulás olyan dinamikus formáit hozhatja létre, amelyek közelebb viszik azt a valós életben szerzett tapasztalatokhoz.”
