Cél: az „újraiparosítás”
A kormány célja, hogy hazánkban 2020-ig a jelenlegi 23,5%-ról a GDP 30%-ára nőjön az ipari termelés részaránya (ezek az értékek az EU vonatkozásában rendre 16% és 20%). Ezáltal néhány éven belül Magyarország lesz az az EU-tagállam, ahol a bruttó nemzeti összterméken belül a legnagyobb szeletet az ipari termelés adja.
Sokan bírálják ezt a koncepciót, arra való hivatkozással, hogy a 2008. évi válság is megmutatta, hogy ilyen szituációban elsősorban az ipar sérül, a szolgáltatások kevésbé. Az emberek inkább elhalasztják az új autó vásárlását, de könyvelőre továbbra is szükségük lesz. Tehát nem a gyártóipart, hanem a szolgáltatószektort kéne fejleszteni. Ez egy tetszetős gondolatsor, azonban véleményem szerint nem mindenben igaz. Hazánkban foglalkoztatottsági szempontból a legnagyobb problémát azok a társadalmi rétegek jelentik, amelyek sokszor a 8 általánost sem végezték el, és ahol a családban már a 3-4. generáció él munka nélkül, segélyekből stb. tengődve. Ezeket az embereket nem lehet könyvelőnek kiképezni, az ő részükre megélhetést igenis a (feldolgozó)ipar nyújthat, pl. betanított munkásként egy szerelőcsarnokban.
Az anyag kimondja, hogy Magyarország szándéka megőrizni jelentős szerepét az európai járműiparban, tovább erősödni az elektronikai ipar, a digitális technológia és az egészséggazdaság területén. Másfelől Magyarország földrajzi elhelyezkedése arra ösztönöz, hogy a régió meghatározó logisztikai szereplői legyünk. A kiemelkedően teljesítő ágazatok mellett a tradicionálisan erős, feltörekvő iparágak célzott támogatása lehet a Kormány fejlődésösztönző eszköze. Összességében a hazai ipar fejlesztésének átfogó célja, hogy Magyarországon 2020-ra olyan ipar legyen, amely a rendelkezésre álló energetikai, nyersanyag- és humán-erőforrás-keretek között, azok maximális kihasználása mellett a lehető legnagyobb mértékben járul hozzá a GDP bővüléséhez, a vállalkozások és az egész nemzetgazdaság versenyképességének növeléséhez.
Öt pillér, hét fejlesztendő terület
Az anyag szerint a globális trendek, az exportlehetőségeink, a humán stb. erőforrásaink figyelembevételével a hazai ipar fejlesztésének a következő öt pilléren kell nyugodnia, melyek horizontális eszközöknek is tekinthetők:
- új technológiák, digitális technológiák felhasználása;
- energia- és anyaghatékonyság, továbbá a táji adottságokon alapuló bölcs és takarékos területhasználat ösztönzése – megújuló energia használata, valamint az energiahatékonyságot szolgáló berendezések gyártása;
- területi egyenlőtlenségek feloldására való törekvés;
- mélyvölgy-időszaki villamos energiát (is) használó ágazatok támogatása (ld. Paks 2.);
- anyaghatékony gyártás ösztönzése (hazai nyersanyag magas hozzáadott értékű hazai feldolgozása).
Fenti szempontrendszer alapján a Terv készítői meghatároztak hét olyan kiemelten fejlesztendő területet, melyek magas hozzáadott értéket adó, versenyképes ágazatokat jelentenek. Ezek röviden:
- Járműgyártás (személygépjármű-, autóbusz-, kötöttpályásjármű-gyártás).
- Specializált gép- és járműgyártás: elektromos járműalkatrész-gyártás (az elektromobilitáshoz kapcsolódóan), 3D-nyomtatás, új CAD/CAM-megoldások, nanotechnológia, új anyagok.
- Egészséggazdaság: gyógyszeripar, orvosiberendezés- és eszközgyártás, nanotechnológia, bionika, medical IT-technológia, egészségturizmus stb.
- Élelmiszeripar: az élelmiszer-termelés, élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, geotermikus energia felhasználásán alapuló kertészetek kialakítása és fejlesztése.
- Zöldgazdaság-fejlesztés: megújuló energiák terjedését elősegítő hálózatok, tárolókapacitás fejlesztése, „intelligens” hálózatok kialakítása, „okos”-közvilágítás, „okos-mérés” kialakítása, biomassza-felhasználás-, hulladékipar fejlesztése.
- IKT-szektor: ipar digitalizálása, m2m, IoT-rendszerek, big data-rendszer fejlesztése, start-upok, SSC.
- Védelmi ipar.
Az elektronikai ipar lehetőségei
Mint a felsorolásból látszik, bár magát az elektronikai ipart nem nevesítették az anyagban, az inkluzíve mégis jelentős szerepet kap. A hét terület esetében az alábbi elektronikai szakmakultúrák profitálhatnak a koncepció megvalósulásából:
ad 1. Már napvilágot is látott a Kormánynak a hazai autóbuszgyártás újraélesztésére vonatkozó koncepciója [2]. Ez komolyan épít az elektromos hajtású buszok gyártására is.
További lehetőségeket a Zalaegerszegen felépülő járműipari tesztpálya kínál [3]. Itt nemcsak a szükséges informatikai-elektronikai infrastruktúráról van szó, hanem a tesztpálya létrehozásának egyik fő céljáról is: ugyanis több száz kilométeres körzetben ez lesz az egyetlen olyan hely, ahol mesterséges körülmények között ki lehet majd próbálni az önjáró, tehát vezető nélküli autókat. Ez a lehetőség várhatóan sokat lendít a már ma is jelentős ezirányú hazai (elsősorban elektronikai, szenzortechnikai) kutatási-fejlesztési tevékenységeken, további beruházásokat indukál.
ad 2. Napjainkra a legnagyobb dízelautógyártó cégek is kérdésesnek látják az ilyen hajtások jövőjét. Az emlékezetes botrányba keveredett Volkswagen konszern például több milliárd eurós elektromos mobilitási fejlesztési programot indít azzal a céllal, hogy 2025-re gyártmányainak egynegyede tisztán elektromos hajtású lehessen [4]. Az ilyesfajta programokhoz időben történő csatlakozás érdekes feladatok százainak, munkahelyek ezreinek Magyarországra vonzását eredményezheti.
ad 3. Az elöregedő társadalmak egyre nagyobb igényeket támasztanak az egészségüggyel szemben [5]. Az előrejelzések szerint 2050-ig az országok egészségügyi kiadásai minden más szektor igényeinél jobban növekednek majd, ami óriási kiadásokat jelent. Ennek egyik oka az orvosi technológiák robbanásszerű fejlődése (műszerek, gyógyszerek, új gyógymódok stb.), hiszen a gyógyászati berendezések-felszerelések területén a technikai-technológiai fejlődés üteme óriási mértékben felgyorsult. Hazánkban már most is vannak olyan orvoselektronikai vállalkozások, amelyek mind minőségben, mind mennyiségben meg tudnak felelni a kihívásoknak. A nanotechnológiai alapkutatások legújabb eredményeinek áttétele az alkalmazott K+F+I területére további hosszú ideig tartó piaci lehetőségeket kínálnak.
ad 4. Az élelmiszeripar mind az alapanyag-termelés, mind a feldolgozás oldaláról egyre jobban szembesül az élelmiszer-termelés optimalizálásának kérdéseivel. A válaszok megadásában komoly szerepet az m2m, az IoT és társai játszanak már ma is, amelyek a közeli jövőben gyakorlatilag megkerülhetetlenné válnak [6].
ad 5. A megújuló energiák hasznosítása az EU egyik prioritása (az atomenergia nem tartozik a megújulók közé). Egyes nyugat-európai országokban már mostanában is előfordul, hogy éppen a megújuló energiák termelésének köszönhetően a szükségesnél több villamos áram keletkezik [7]. A megtermelt áram észszerű módon történő felhasználását az okoshálózatok segítik. Az EU másik végén azonban van még hova fejlődni, szerencsére e területen már ma is vannak jelentősnek mondható hazai eredmények. A mindenkori helyi adottságokhoz történő applikálás, implementálás, termékfejlesztés biztos piaci lehetőségeket kínál már rövidebb távon is. Persze elengedhetetlen, hogy az állam részéről az eddigieknél nagyobb prioritást és (anyagi) támogatást kapjon a szektor.
A megtermelt energiák felhasználásában, „tárolásában” jelentős szerepet játszhatnak az elektromos járművek, melyeket az okoshálózatok segítségével az energetikai szempontokból optimális időszakban lehet tölteni, ezáltal is csökkentve a CO2-kibocsátást.
ad 6. Az anyag az IKT-szektor fejlesztésére vonatkozó elképzelései sorában kiemelten említi az ipar digitalizálása (Ipar 4.0), az m2m és IoT-rendszerek, a big data rendszerfejlesztések kérdéskörét. Ezek fontosságáról talán fölösleges is újra beszélni. Aki mégse tud eleget, fussa át az IVSz idevágó, egy évvel ezelőtt elkészült előzetes megvalósíthatósági tanulmányát, amely „Az Internet of Things koordinált fejlesztése és alkalmazásának elterjesztése Magyarországon” címet viseli [8].
ad 7. A védelmi ipar területe egy igazán izgalmas kérdéskör. Hazánkban – sajnálatos módon – a védelmi ipart „sikeresen” elsorvasztották. Ugyanakkor a néhány túlélő egy sor szűk piaci területen érdekes fejlesztési eredményeket tud felmutatni [9]. A továbblépés érdekében azonban hazai megrendelésekre lenne szükség, hiszen exportot lebonyolítani otthoni referenciák nélkül szinte lehetetlen.
Kormányzati elképzelések a támogatásokra
Az Irinyi-terv egyik további nagy pozitívuma, hogy javaslatokat is tartalmaz a kiemelt ágazatok támogatására vonatkozó intézkedésekre.
Versenypályáztatás
Az 1268/2012. EU-rendelet minden tagállam számára lehetővé teszi, hogy az uniós forrásokat ún. versenypályáztatási eljárás keretében használja fel. Az eljárásra jó példa az építészeti tervpályáztatás, melynek során a felhívást közzétévő megfogalmaz egy igényt (pl. a Városligetben új múzeumépületek épüljenek), mely igény kielégítésére bármely hazai és nemzetközi piaci szereplő jelentkezhet saját megoldásával. Hasonló pályázatokat lehet kiírni a fent említett iparági K+F+I vonatkozásában is.
A hét terület esetében közös halmaz, hogy az itt tevékenykedő vállalatok termékeihez jelentős kormányzati igény párosítható. Tervezhető, hogy a következő években milyen ütemezéssel fog igény mutatkozni egyes speciális járművekre, szoftverekre, illetve megújuló energiákat hasznosító eszközökre, berendezésekre stb. Az iparfejlesztés egyik kulcsfontosságú lépése, hogy a felmerülő igényeket a lehető legnagyobb mértékben magas hazai hozzáadott értékkel bíró javakkal elégítsük ki (természetesen az európai uniós versenyjogi feltételrendszert szem előtt tartva). A fent említett ágazatok esetében tehát lehetőség van arra, hogy megfogalmazott kormányzati igények kielégítéséhez célzottan rendeljenek uniós forrásokat.
Sajnos nem minden rózsaszín ebben az esetben. Mivel ugyanis ez a megoldás jelentős újdonságtartalommal bír a klasszikus pályázati kiírásokhoz képest, ezért még ki kell alakítani az eljárásrendet, meg kell határozni az egyes végrehajtó egységek érintettségét, továbbá biztosítani kell az eljárások lebonyolításához szükséges további erőforrásokat is – ami időbe telik.
Komplex pályázat
A jelenlegi pályáztatási rendszerben (ld. GINOP-prioritások) megjelenő gazdaságfejlesztési törekvések azzal szembesülnek, hogy egyidejűleg kell megfelelni a versenyképességgel és a foglalkoztatással kapcsolatos kihívásoknak. Az ipari-technológiai fejlődés jelenlegi szakaszában a kormányzati szabályozást úgy kell kialakítani, hogy az innováció ösztönzése érdekében képessé tegye a szereplőket a változó piaci feltételekhez történő alkalmazkodásra. Ezeket a törekvéseket csak komplex, többcélú ágazati programok, fejlesztések tudják megvalósítani, amelyekben egyszerre van jelen a technológia, az infrastruktúra, az emberi erőforrás, a kompetenciák fejlesztése és a diverzifikáció igénye mind a termék, mind a piac fejlesztésében.
A komplex programoknak tehát minimálisan az alábbi fejlesztési célokat kell integráltan kezelniük:
- egyidejű kapacitásbővítés és technológiai korszerűsítés, magas hozzáadott értékű tevékenységek ellátása (akár gazdasági hálózatokban történő együttműködés keretei közt is),
- differenciált foglalkoztatásbővítés (magas kompetenciák fejlesztése is),
- kutatási-fejlesztési potenciálok kiépítése, termék- és technológiai K+F-együttműködések, valós gazdasági igényekből levezethető prototípus-fejlesztés.
Szükség van tehát egy olyan pályázati rendszerre, amelyben a releváns források az operatív programok, illetve prioritások között nem szétaprózódva jelennek meg, és a program megvalósulása nem több, egymástól függetlenül működő intézményrendszeri szereplőtől függ. Egy ilyen integrált felhívás által erőteljesebben érvényesülhetnének a GINOP egyes prioritásai közötti szinergiák, és a prioritások közötti lehatárolások megtartása mellett biztosítható lenne a többcélú fejlesztések támogatása is.
„Kiemelt ágazatok” célelőirányzat létrehozása
Az anyag szerint a meglévő lehetőségeket bővítve, elsősorban a kiemelt ágazatokban tevékenykedő, hazai tulajdonú, jellemzően közepes méretű vállalatok fejlesztési programjainak finanszírozását célzó – EU-s versenyjogi és támogatási előírásokkal természetesen összhangban álló – előirányzat létrehozása javasolt.
Felhasznált irodalom:
[1] www.kormany.hu/download/d/c1/b0000/Irinyi-terv.pdf
[2] www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/hirek/a-kormany-ujjaepiti-a-hazai-buszgyartast
[3] www.hirado.hu/2016/05/19/orban-jarmuipari-tesztpalya-epul-zalaegerszegen/
[4] www.vezess.hu/hirek/2016/06/21/kerdesesse-valt-a-dizelmotorok-jovoje/
[5] http://mta.hu/mta_hirei/milyen-legyen-a-21-szazadi-egeszsegugy-az-akademia-187-kozgyulesen-elhangzott-eloadasok-video-106591
[6] http://m2mzona.hu/gyartas/mi-kerul-az-asztalra-iot-az-elelmiszertermelesben
[7] www.portfolio.hu/gazdasag/energia/negativ_aramarak_a_nemeteknel.231664.html
[8] http://ivsz.hu/projektek/iot-tanulmany/
[9] www.hirado.hu/2016/04/23/komoly-innovacioval-indult-ujra-a-hazai-repulogyartas/
