Ötből egy felhasználót támadtak már meg kiberbűnözők utazásai alatt, melynek majdnem egyharmada (21 százalék) vezető pozíciót tölt be munkahelyén. Ennek ellenére, az üzleti utazók fele (54 százalék) és a felsővezetők 62 százaléka figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a biztonságos hálózat nem garantált nyilvános helyeken, és internetes tevékenységén sem változtat ennek megfelelően. A felelőtlenséggel jelentős kockázatnak teszik ki digitális eszközeiket, amelyek bizalmas üzleti adatokat tartalmazhatnak.
A tanulmány 11850 felhasználót kérdezett meg világszerte (Európából, Oroszországból, Latin-Amerikából és az Egyesült Államokból). Az eredmény arra is rámutatott, hogy a munkahelyi nyomás komoly szerepet játszik ítélőképességünk elhomályosításában, ha nem biztonságos internethálózatról van szó.
Ötből három vezető beosztásban lévő alkalmazott (59 százalék) vallotta be, hogy utazása alatt megpróbál a lehető leghamarabb internetre csatlakozni, mert munkahelye elvárja, hogy folyamatosan elérhető legyen. Mire elérik az érkezési terminált, hatból egy utazó már csatlakoztatja munkához használt eszközét a hálózatra.
A felsővezetők közel fele (48 százalék) és a középvezetők 43 százaléka nem biztonságos, nyilvános WiFi hálózatra csatlakozik külföldön. Majdnem ugyanennyien (44 és 40 százalék) használják a WiFi-t arra, hogy bizalmas információkat és csatolmányokat tartalmazó e-maileket továbbítsanak.
A hanyagság egyik oka az a széles körben elterjedt tévhit, hogy a munkahelyi eszközök alapjában véve biztonságosabbak, mint a privát társaik. Az alkalmazottak kétötöde (41 százalék) elvárja, hogy munkáltatója szigorú biztonsági intézkedéseknek feleljen meg, mely leginkább az üzleti vezetők (53 százalék) és középvezetők (46 százalék) körében figyelhető meg.
A munkavállalók majdnem fele (47 százalék) gondolja úgy, hogy ha a vállalat külföldre küldi őket, vállalnia kell bizonyos biztonsági kockázatokat, ami ezzel jár. Az üzleti utazók nagy része, különösen a vezető beosztásban lévők viszont egyáltalán nem könnyítik meg munkáltatójuk helyzetét.
A felsővezetők ötöde (20 százalék) ismerte el, hogy munkahelyi eszközét érzékeny tartalmú weboldalak böngészésére használja a WiFi-n keresztül, míg egy átlagos utazó esetében ez az arány 12 százalék. Negyedük (27 százalék) bankolásra is használja az internetet, az átlag 16 százalékkal szemben.
“A jelentés bizonyítja, hogy a kiberbűnözés valódi veszélyt jelent utazásaink alatt, az alkalmazottak pedig gyarkan fontos üzleti információkat kockáztatnak. Az eredmények vészjelzésül szolgálhatnak a vállalatok IT biztonsági szakembereinek, hiszen komoly adatvédelmi kihívásról van szó, és a szervezeteken múlik, hogy milyen biztonsági megoldásokat alkalmaznak ennek megakadályozására. A legelső intézkedés az lehet, hogy tudatosítsák alkalmazottaikban a veszélyeket és a következményeket. Egy másik elővigyázatossági tanács a VPN használata a vállalati hálózatok hozzáféréséhez, illetve az email titkosítás. Ezen túlmenően javasoljuk egy átfogó végpontvédelem kiépítését, beleértve a rosszindulatú programok és sebezhetőségek, valamint host-alapú behatolás elleni védelmet, tűzfal és URL szűrő technológiák alkalmazását, és a szoftverek rendszeres frissítését” – mondta Konstantin Voronkov, a Kaspersky Lab végpontvédelmi szakértője.
