A határozott szervezői meghívás ellenére idén először távol maradt a hazai atomenergia (Paks I-II.), sőt a technológiát szállító ROSATOM is.
Február 25-én, a nyitónapon Kroó Norbert, Prima-Primissima díjas akadémikusunk tartott nyitóelőadást, melyet az olasz Izzo és a török Tanay professzorok előadásai követtek és akik a szakma újdonságait, illetve a nemzetközi trendeket hozták Visegrádra. Hegedűs Miklós energetikai körképe után Lakatos László, a Gazdasági Rádió újságírója vívta ki a hallgatóság elismerését az energetikával kapcsolatos tisztességes újságírás összefüggéseit boncolgatva. A környezettudatos energiaipari (zöld) innovációkról Végh László, az SZTNH osztályvezetője tartott előadást, majd az „Energia az űrből" és az okosrendszerek kötötték le a hallgatóság figyelmét.
A délutánban a „távhő öko címke" Orbán Tibor előadásában egy igazi európai újdonság, illetve a „CO2 öntözés" Dr. Steier József előadásában volt kifejezett világújdonság, amely akár paradigmaváltást is eredményezhet a széndioxid megítélésében! Ezt egy magyar szabadalom bemutatása, a külföldön is teret nyerő Agrooter (a biomassza termelés fokozását biztosító megoldás) követte Endrődi úrtól, majd Peredi Ágnes – immár hagyományos – energetikai kerekasztala jól egészítette ki a komplex napot.
Február 26-án a gázkörkép (Dr. Szilágyi Zsombor szakértő) borzolta a kedélyeket az immár alig 7,6 milliárd m3-re csökkent magyar földgáz-fogyasztással, melyet Miklós László az interkonnektorok szerepéről és fejlesztéséről egészített ki új információkkal. A GanzAir új technológiái segítik mind a földgázüzemet, mind a kihasználatlan biogáz potenciál koncentrált felhasználását. A Főtáv a távhőtermelésbe bevezetett innovációit ismertette, mely számos városban, így Oroszlányban is érdeklődésre tarthat számot. A biogáz szerepének fontosságát jelzi, hogy Kovács Kornél professzor előadását Claudio Giurin (Biogas Italia) követte, hidrogén és biomethán termelés technológiájával, illetve Dr. Szunyogh István docens a biogázok tisztításáról és földgázvezetéki betáplálásáról értekezett, ahol a helyzet továbbra is lesújtó, hiszen Magyarországon jelenleg egyetlenegy működő biometán betáplálási pont sincs, szemben a német és dán több ezres rácsatlakozással. A csúcslevágás (PSG és SNG, Termoszerviz ) most sem volt megkerülhető és Veszprémben, Szombathelyen épülhetnek új rendszerek. A napot a Bay Zoltán KHT előadása zárta a KIC Innoenergy támogatási programjáról, amely a hazai energetikai újdonságok nemzetközi piacra vitelét segíti.
Február 27-én aztán „megtört a jég", hiszen a nap nyitó előadását a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság-Fejlesztési Főosztály helyettes vezetője, Győrfi Annamária tartotta „Megújuló energia helyzetkép Magyarországon" címmel, majd a nap második részében a Jedlik Ányos programot Dr. Lenner Ákos Márk helyettes államtitkár (Nemzetgazdasági Minisztérium) mutatta be. A nagy érdeklődésre számot tartó elektromos autó program és különösen a tesztelhető Nissan és ElectroAuto modellek sok résztvevőt csábítottak kipróbálásra. A nap fontos része volt Stróbl Alajos villamos energia körképe és a Kocsis Frigyes által bemutatott energetikai audit nagyvállalatok részére.
A párhuzamos szekcióban rendkívüli figyelmet kapott a Révkomáromi HELERO HU Kft. amely a városi fűtésben támogatásmentes magas energiahatékonyságú blokkos megoldásokkal oldja meg a határmenti szlovák nagyváros fűtését. A szénszálakról elhangzott előadás pedig – bár textilipari színekbe bújtatva – a zöld ipar magyarországi zászlós hajója lehet, amennyiben a szükséges kormányzati figyelmet megkapja. A klíma- és energiatudatos városfejlesztés, a Nagypáli napkorona program kiemelkedő eredményei és a közmunkával kombinált konyhakerti és biomassza kultúra (Bolhás község) kitüntető figyelmet kapott és példamutató lehet sok-sok település önkormányzata számára. A napot záró Algadisk technológia iránt pedig olasz érdeklődés is mutatkozik, hiszen a QuadGeneration technológiában a CO2 transzformáció legmagasabb hozzáadott értékű technológiáját szolgáltathatja, amennyiben a pilot projektből ipari méretekben is megjelenik.
A konferencia összegzése kapcsán a jelenlévők kézfeltartással egy felhívást fogadtak el, melynek lényegét a fenntarthatóságban, az energetika portfolióban történő kezelésében, az energetikusok oktatásában és szerepük újragondolásában határozták meg.
A három nap mintegy 200 részvevője már a következő évre is jelezte szándékát a részvételre, azzal, hogy a határmenti, sőt a nemzetközi kapcsolatok szélesítésében is jelentős lehetőséget látnak.
A következő konferencia időpontját 2016. február 17-19-ben határozták meg a szervezők, amelyre a BKIK-val, az ETE-vel és a támogató szervezetekkel szakmai bizottságot alakítanak.
