Mától több mint egy hónapon keresztül több ezer kíváncsi középiskolás magyar lány válogathat az ország egész területén megrendezett programok közül, hogy majd április 25-én belekóstoljon a vállalatoknál és a felsőoktatási intézményeknél zajló mérnöki munkába, valamint betekintést kapjon a kutatás-fejlesztés mindennapjaiba. A Lányok Napja keretében összesen közel 50 hazai felsőoktatási intézmény, kis és nagyvállalkozás fogadja az érdeklődő fiatalokat. A program célja, hogy azok a lányok, akik indíttatást éreznek a ma még kevéssé nőiesnek tartott műszaki és kutatói pályák iránt, merjenek életpályát, karriert tervezni ezeken a területeken.
„Norvégiában rengeteg energiát fordítunk a női egyenjogúságra, ennek ellenére még ma sem teljesen megoldott ez a kérdés, ezért ilyen programra nagy szükség van a legfejlettebb országokban is. Mondhatom, hogy közelről ismerem Kelet-Európa problémáit, és egy nagyon fontos lépésről van szó." – hangsúlyozta Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövete, a konferencia védnöke, majd hozzátette: a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósításával és a családpolitikával kapcsolatos tevékenységeket Norvégia az EGT Finanszírozási Mechanizmuson keresztül igyekszik támogatni a régióban.
Az Új Nemzedék Jövőjéért Program miniszteri biztosa, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri kabinetfőnöke, Mihalovics Péter szerint a kormányzat a gyermekvállalás támogatásával igyekszik a munka és a család összeegyeztetését ideálisabbá tenni, erősíteni, és ennek érdekében kiszélesíteni a részmunkaidős foglalkoztatást az otthoni távmunka, illetve a rugalmas munkaidő jóval nagyobb arányú bevezetésével, újabb óvodai és bölcsődei férőhelyek létesítésével, a családi napközik rendszerének továbbfejlesztésével. A támogatásra véleménye szerint már csak azért is szükség van, mert ma egy magyar nőnek két hónappal kell többet dolgoznia férfitársainál ugyanazért az összegért. „Ugyanakkor a családok szintjén is szükséges a szemléletváltás, nálunk ugyanis – állította Mihalovics - még mindig sokan gondolják úgy, hogy például a gyerek kizárólag a nő dolga".
„Hazánkban nagyjából eljutottunk a probléma felismeréséig, de változtatni még nem sikerült. Ma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai karán a lányok részaránya alig 5%, miközben a munkaerőpiacon lámpással keresik az informatikai szakokon végzett, idegen nyelvet jól beszélő munkatársakat. Már azzal is sokat lehet segíteni, ha megmutatjuk: a műszaki pályák és a kutatás-fejlesztés igenis nőknek is való életcélok. Akcióinkkal, mint amilyen Lányok Napja, ezt tesszük." – fogalmazott dr. Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke bevezető szavaiban.
Dr. Groó Dóra kitért arra is, hogy a kutatás-fejlesztés területén ma is megvan az „üvegplafon" jelensége: sokhelyütt nincsenek konkrét látható akadályok, de egy bizonyos szinten felül rendkívül alulreprezentáltak a nők.
Az eredetileg 1993-ban az Egyesült Államokból indult „Lányok Napja" programot Európában Németország alkalmazta először sikeresen, ahol 2000-től kezdődően egy évtized alatt több mint egymillió fiatal lány vett részt az akciókban. A Lányok Napját egész Európában, így hazánkban is egy meghatározott napon, 2013. április 25-én tartják meg. A telekommunikációs és infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos foglalkozások népszerűsítésére létrejött párhuzamos kezdeményezéshez, a „Girls in ICT" naphoz is csatlakozik Magyarország. A „Girls in ICT" napot a Nők a Tudományban Egyesület és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közösen rendezi meg, a tematikus részeként.
