Az eltérést két tényező magyarázza: a bizalom összetett jellege (hogy az emberek hajlandók-e olyasmit használni, amiben nem bíznak); valamint a támogatók, az ellenzők és a - legszámosabb csoportot alkotó - kivárók eltérő viszonyulása a számítási felhőhöz.
A Fujitsu a "Shaping the future with you" szlogen jegyében adott megbízást a kutatásra, hogy ezzel is segítsen állami és magánszektorbeli ügyfeleinek a számítási felhő tágabb értelemben vett üzleti és társadalmi előnyeinek kiaknázásában, és az állampolgárok, fogyasztók bizalmának megszerzésében.
A világ 12 országában 6000 fős mintával végzett kutatás[1] azt kívánta kideríteni, milyen mértékben bíznak - illetve sok esetben nem bíznak - az emberek abban, hogy a kormányok és a nagyvállalatok megfelelően védik személyes adataikat. A jelentés segíteni kíván az adatbiztonságban érintett feleknek megérteni az attitűdöket. Országonként eltérő ugyanis hogy az emberek kiben bíznak meg, és milyen szerep betöltését várják adatbiztonsági szempontból az érintettektől. Ezek a szerepek rendkívül sokfélék lehetnek, a kategorikus elutasítástól az adatkapcsolat megteremtésében vállalt feladatig - például a társadalmi célú adatmegosztásnál: az adatforgalom szabályozásánál vagy a közegészségügy fejlesztésénél.
A válaszadók 46 százaléka tartozik a kivárók csoportjába. Nagy valószínűséggel ők azok, akik meghatározzák majd a számítási felhő terjedésének jövőbeni ütemét. Egyelőre nem tudnak dönteni a két oldal között: pozitívan viszonyulnak a számítási felhő előnyeihez, de aggódnak az adatbiztonság miatt.
Dr. Joseph Reger, a Fujitsu Technology Solutions technológiai vezérigazgató-helyettese így nyilatkozott a kutatásról: "Mivel az emberek ennyire eltérően ítélik meg a számítási felhő előnyeit és kockázatait, nincs olyan egységes adatbiztonsági szemlélet, amely mindenütt, az állami és magánszektorbeli szervezeteknél is működne. A kutatás segít az érintetteknek megérteni a jelenlegi piacot és kidolgozni a megfelelő választ. A sikeres adatbiztonsági stratégiák a kivárók meggyőzésére koncentrálnak, és az előnyök még világosabb kommunikálásával illetve a félelmek eloszlatásával próbálják őket a számítási felhő híveinek oldalára állítani." A "Személyes adatok a felhőben: a bizalom fontossága" c. jelentés a Fujitsu európai VISIT Fórumán jelent meg, Münchenben.
A jelentéssorozat második tagja mélyebbre ás az első jelentésben ("Személyes adatok a felhőben: a fogyasztói attitűdök globális kutatása/Personal Data in the Cloud: A Global Research of Consumer Attitudes") azonosított témákba, hogy segítsen jobban megérteni a globális trendeket, például hogy miért aggódnak ilyen mértékben a fogyasztók adataik biztonsága miatt, ugyanakkor miért nem hajlandók lépéseket tenni védelmükre, és miért nem bízzák adataik biztonságát más szervezetekre vagy a kormányokra. A fogyasztók tisztában vannak az adatmegosztás potenciális előnyeivel, ám az, hogy milyen mértékben hajlandók kockázatot viselni ezekért az előnyökért cserébe, nagy mértékben függ koruktól, nemüktől és nemzeti hovatartozásuktól. A sorozat következő két tagja praktikus útmutatóként szolgál a magánszektor és a kormányok számára.
A számítási felhő és a többi trend (pl. a készre szabott - off-the-rack - szoftverek, valamint az "Y" generáció és viszonyulása a közösségi hálózatokhoz és a társadalmi szerepvállaláshoz) megváltoztatja az informatikai és üzleti döntéshozás környezetét. A Fujitsu kilenc olyan technológiai trendet azonosított, amely várhatóan tartós hatást gyakorol a vállalatok jövőbeni működésére. Ezzel a témával foglalkozik a Fujitsu új technológiai webhelye.
A "Személyes adatok a felhőben: a bizalom fontossága" c. jelentés magyarul
[1] A "Személyes adatok a felhőben: a bizalom fontossága" c. jelentést a (Fujitsu Limited részeként működő) Fujitsu Global Business Group készítette a Fujitsu Research Institute megbízásából. Az értékelésben az ORC International Limited piackutatási projektjében összegyűjtött adatokat dolgozták fel. A Fujitsu Global Business Group megbízásából végzett piackutatás 2010. június és szeptember között zajlott online hirdetőtáblák, fókuszcsoportos megbeszélések és kvantitatív felmérés útján. Az ausztrál, japán, német, brit, USA-beli, kanadai, indiai, kínai, brazíliai, finn és svájci résztvevőkből álló minta életkor és nem tekintetében is kiegyensúlyozott volt. Minden országban 500 válaszadót, tehát összesen 6000 személyt vizsgáltak.
Ez a Fujitsu adatbiztonsági jelentéssorozatának második tagja. Az első dokumentum 2010. október 27-én jelent meg "Személyes adatok a felhőben: a fogyasztói attitűdök globális kutatása/Personal Data in the Cloud: A Global Research of Consumer Attitudes" címmel.
