A "cloud computing" (magyar megfelelőjeként leginkább a felhő informatika kifejezés ismert) az IT környezetekben ma egyre dominánsabban megjelenő tendencia. Elgondolásában nem világújdonság: olyan kontextusba helyezi az informatikai rendszereket, amelyek mindannyiunk előtt régóta pontosan ismertek a telefon- vagy akár a közüzemi szolgáltatások révén. Az áramot a fali konnektorba dugott eszközeinkkel a legtermészetesebb módon vesszük igénybe, számítunk rá, hogy rendelkezésünkre áll. Számítunk rá, hiszen szolgáltatási szintek tartoznak a szolgáltatáshoz, ezt írtuk alá a belépéskor kötött szerződésünkben. Eközben a kiszolgáló infrastruktúra működéséről, felépítéséről mit sem tudunk, valljuk be, nem is akarunk tudni. Elegendő az, hogy az adott szolgáltatást adott szolgáltatási szinttel, egyszerűen igénybe tudjuk venni és ennek mértékében fizetünk is érte.
Az analógiára visszatérve; az informatika felhasználói sem akarnak mást, mint hogy igényeiknek megfelelő mértékben (itt: teljesítménnyel) egyszerű vagy összetett szolgáltatásokat vehessenek igénybe anélkül, hogy ehhez bonyolult eszközökre vagy folyamatokra lenne szükség. Éppen úgy, mint ahogy telefonálni is egyszerű a zöld gomb lenyomásával. Egyszerű szolgáltatásként tipikus lehet a levelezés, "felhő" tárterület a felhasználói fájlok tárolására és megosztásukra az ismerősökkel, vagy akár azok mentése. Az összetett szolgáltatások kiterjedhetnek adatbázisok, akár egy komplex vállalatirányítási rendszer használatára vagy például megadott információk archiválására.
A cél tehát az, hogy a felhő informatika eszközeivel ("felhő alapokon") olyan szolgáltatási környezetet hozzunk létre, amely egyszerűen, a lehető legnagyobb fokú automatizáltság mellett, szabványokat követve és alkalmazva, rugalmasan nyújtja a szolgáltatásokat. Erre a legismertebb példa talán a Google Gmail platformja, amely szintén hasonló elven működik.
A "felhő alapokon" épített környezetek nem függnek az internet, mint közvetítő kapcsolati közeg használatától. Az úgynevezett privát felhő rendszerek ugyanis a vállalat belső, saját rendszerei, amelyek a fenti elvek mentén épülnek fel és nyújtanak szolgáltatást - legyen az mentés, archiválás, virtuális PC annak minden alkalmazásával együtt vagy akár levelezés. A felhő erőforrásai, amelyek a virtualizáció tárházát a szerverek, a hálózat és a tárolóeszközök szintjén is kihasználják, rugalmasan, a mindenkori igényeknek megfelelően oszthatók ki a felhasználók között.
Amennyiben a szolgáltatók is kiépítik a maguk, felhő alapokon létrehozott rendszereiket ("publikus felhők"), akkor a kétféle (vállalati privát és szolgáltatói publikus) felhő szabványok biztosította összekötésével a felhasználók a szolgáltatások még nagyobb tárházát vehetik igénybe, miközben a két felhő biztosította erőforrások még rugalmasabban oszthatók el. A felhasználó például egyszerűen kérhet a felhőből egy adott funkcionalitású (pl. Office alkalmazásokkal és fejlett videoszerkesztő szoftverrel ellátott) virtuális PC-t még akkor is, ha az pillanatnyi erőforrások híján nem a saját vállalata adatközpontjában működtetett privát felhőből érkezik, hanem a szolgáltató biztosítja hozzá a hátteret a publikus felhőből.
Hatékony adatközponti stratégia - Út a felhőbe az EMC stratégiája
Az informatika mostanában jelentős átalakuláson megy keresztül. Az adatközpontokban véletlenszerűen kialakuló architektúrák megnövelik a mindenkori beszerzési folyamat időtartamát, költségeit valamint a bonyolultságot. Még ezek árán sem túl gyakran sikerül az ügyfél által elvárt SLA1-kat, vagyis szolgáltatási szint megállapodásokat teljesíteni. Ez egyúttal megnehezíti az IT feladatait is, hogy időhöz kötött válaszokat tudjon adni az üzleti igényekre, egyúttal az IT nem az üzlet mozgatórugója szerepében tündököl, hanem csak egy a költséghelyek közül.
Az elmúlt időszakban megfigyelhető trend, hogy az adatközpontok a "private cloud", azaz a privát vagy saját felhő modell felé mozdulnak el, amelyben az IT mint szolgáltatás jelenik meg a cégek életében. Ez a szolgáltatás lehet belső felhasználású - akárcsak a jelenlegi informatika -, lehet külső, vagyis szolgáltatókon keresztül kapott, illetve e kettő kombinációjaként kialakuló szolgáltatás. Ahhoz azonban, hogy valóban garantálható legyen az ügyfél elégedettsége és sikere, az új modell új gondolkodásmódot is igényel, mind a kiszolgáló technológia, mind pedig a szolgáltatás nyújtásának módja tekintetében.
Jóllehet sosem volt ennyire egyértelmű, hogy új modellre van szükség, a modell által kínált cél tényleges eléréséhez vezető út sem volt talán még ennyire göröngyös. A privát felhő koncepciója egyszerre ragadja meg a technológiai és az üzleti szereplők képzeletét, azonban a valóság, az adatközpontokban található elavult technológiák, a zabolázatlan inkrementális, követő üzemmódok, a mindig elérhetetlennek tűnő végállapot egyaránt akadályozzák a modell tényleges alkalmazását.
Vblock Infrastruktúra Csomagok
A Vblock infrastruktúra csomagok (angol megfelelőjük a Vblock Infrastructure Package - VIP), az EMC által megtervezett, előre tesztelt és validált IT infrastruktúra építőkövek, amelyek előre meghatározott teljesítménnyel, kapacitással, és rendelkezésre állási SLA-val bírnak. A Vblock Infrastruktúra Csomag lehetővé teszi az új megközelítést az IT infrastruktúrában, olyat, amely felgyorsítja az ügyfelek privát felhő modellje felé való váltását.
A Vblock Infrastruktúra Csomagok abból az ötletből indultak ki, hogy egyszerűsíteni kell az IT infrastruktúra beszerzését, kialakítását és üzemeltetését. Ezért magában foglalja a teljes hardver infrastruktúrát: a hálózatot, a szerver számítási kapacitást, a tárolómegoldást, a hypervisort és ezek menedzsmentjét. A felhasználó ehhez az infratruktúrális alaphoz rakja hozzá a meglevő operációs rendszereit, alkalmazásait, adatbázisait, adatait és a kapcsolódó szolgáltatásait, beleértve a mentési környezeteket is. A Vblock segítségével rendkívül gyorsan alakíthatóak ki virtualizált infrastruktúrák, és ezen keresztül az üzleti alkalmazások értéke is gyorsabban realizálható, standardizálható. Az előtesztelt, teljesen integrált megoldás ezáltal egymás mellé helyezhető építőkövekből áll, amely építőkövek mindegyike meghatározott teljesítményt nyújt, kiszámítható üzemeltetési karakterisztikával, meghatározott áramfelvétellel, helyigénnyel, hűtési követelményekkel rendelkezik.
A rendszert alkotó elemek a következők:
- Szerver környezet: Cisco UCS
- Hálózati környzetet: Cisco Nexus család és Cisco MDS 9000 sorozat
- Tárolórendszer: EMC Symmetrix V-Max vagy EMC Unified Storage (Celerra és CLARiiON)
- Hypervisor: VMware vSphere 4
- Menedzsment: Cisco UCS Manager, EMC Ionix Unified Infrastructure Manager, VMware vCenter
- Biztonság: EMC RSA enVision, RSA Authentication Manager
Technológiai és üzleti megfontolások egy informatikai rendszer esetében
A Magyarországon is jellemző informatikai rendszerek szerkezetük miatt elkerülhetetlenül növelik egy új beszerzés költségeit és az üzemeltetési díjakat, míg ezzel párhuzamosan rendkívül összetett rendszereket eredményeznek. Egy általános magyarországi adatközponti beszerzés több egymáshoz kötődő, ám technológiai átgondoltság tekintetében egymáshoz kevéssé kapcsolódó részből áll. Ezek tipikusan a tárolórendszerre, az alkalmazásokra, a szerver környezetre és a hálózati környezetre vonatkozó projektek. Ezek során az informatika egy majdhogynem elérhetetlen ideális állapot után fut, azonban ennek az első lépésben végrehajtott beszerzésnek a technológiai megszorításai általában korlátok közé szorítják és meghatározzák a következő beszerzések lehetőségeit. Az ilyen egységes koncepció nélküli beszerzések mindig a lehetőségek nem kellő kiaknázását eredményezik, és ráadásul megnövekedett költségekkel járnak együtt.
Hatékony adatközpont kialakítása
Egy hatékony adatközpont kialakítása annyit tesz, hogy a már meglevő és az újonnan csatasorba állítandó erőforrásainkat megnövelt hatékonyság mellett alkalmazzuk. A megnövelt hatékonyság számos összetevőt tartalmazhat, például az áramfelvétel és a hűtés üzemeltetési költségeit, azt a fizikai helyet, amelyet az eszközök elfoglalnak, az IT üzemeltetés adminisztratív költségeit vagy a karbantartási díjakat. Ide sorolandóak azonban a már a beszerzés során megtakarítható összegek is, ami az egységes koncepció mentén történő tervezés eredője.
Pénzügyi és egyéb hatások
Az adatközpontokban található informatika eszközöktől 70-80 százalékos kihasználtságot várunk el. Jóllehet számos gyártó valamint független elemzések felmérései és eredményei alapján a legtöbb nagyvállalat informatikai környezetében egy szerver kihasználtsága csupán 15-20 százalék, a tárolórendszer kihasználtsága pedig még a legjobb esetben is csak 40 százalékos. Az egymással nem kellő mértékben egyeztetett eszközbeszerzések rendkívül jelentős bekerülési és üzemeltetési költséget jelentenek.
Mindazon túl természetesen, hogy a fent említett beszerzési költségek egyre elfogadhatóbb szintek felé mozdulnak el a gyártó és a felhasználó egyeztetéseinek köszönhetően, más, mostanában egyre nagyobb figyelmet érdemlő kérdések kerülnek előtérbe. Ezek az áramfelhasználás, a hűtés költségei, az adatközpont méretéből következő költségek, az adminisztráció és a karbantartás, amelyek együttesen a legfőbb üzemeltetési költségeket eredményezik. A pénzügyi előnyök kiaknázásának lehetősége nem csupán a kialakítandó informatikai eszközök kihasználtságának mértékében rejlik, hanem a kapcsolódó erőforrások és folyamatok hatékonyságának kihasználásában is.
Az ügyfelek által sokszor megvalósítani kívánt társadalmi/vállalati felelősségvállalás, egy esetleges "Zöld Ügyfél" koncepció példa értékű lehet, és teljes mértékben egybecseng az EMC-Cisco-VMware által képviselt, az adatközpontok környezetre gyakorolt negatív hatásainak csökkentésére irányuló törekvésekkel. A technológia szerencsére egy olyan életciklusba lépett, amely a környezetet kellő figyelemmel és körültekintéssel kezelő szervezetek és vállalatok kezében eszközzé válhat a környezeti tudatosság tekintetében.
Megfontolások a hatékony adatközpont koncepciója körül
Az új vagy éppen átalakítás alatt álló adatközpontok számos olyan elemet kell, hogy figyelembe vegyenek, melyek a hatékonyság növelését szolgálják. Ezek a következők lehetnek:
Infrastruktúra optimalizációja - amely a több elemből álló beszerzési procedúrát egy közös technológiai stratégia mentén vezényeli le, ezáltal az ügyfél céljának leginkább megfelelő, legoptimálisabb és legolcsóbb infrastruktúra alakítható ki.
Eszközök elhelyezése - Az informatikai eszközök hatékony fizikai elhelyezkedése, mely jelentős költségcsökkentő tényező. Elemei lehetnek az infrastruktúra méretének csökkenése, áram és hűtési költségek csökkenése. A jelenlegi rendszerek épp a rendszertelen felépítésük miatt áram pazarlóak, ami egyre inkább nem megengedhető egy cég életében. A hűtésre és üzemeltetésre fordított energia csökkenést súlyos forintokban lehet mérni. Az adatközpontot alkotó építőelemek (tároló megoldások, szerverek és hálózati elemek) optimalizációja általában az eszközök számának csökkenésével jár, amely jelentős megtakarítást eredményez az üzemeltetési költségek területén is.
IT infrastruktúra virtualizációja - Az IT környezetek virtualizációja az egyik leghatékonyabb tényező az adatközpontok költségeinek csökkentésekor. A virtualizáció a nem hatékony adatközpontnak éppen a legkrónikusabb és leglényegbevágóbb részét célozza meg: ilyen helyeken az eszközök alacsony kihasználtsága a szükségesnél magasabb áramfogyasztást eredményez, ami egy kisebb, virtualizált rendszer esetén jelentős költségcsökkenést eredményezhetne, vagy azonos költségek mellett nagyságrenddel nagyobb kapacitást lenne képes kínálni. A virtualizáció egyszerre hasznos az üzletnek, és a környezetünknek is.
A jövő követelményeire tervezés - A jövőbeni növekmények figyelembe vétele egy virtualizált környezetben alapvető fontosságú. A virtualizált környezetek lehetőséget adnak a szükség szerint hozzáadható erőforrások kihasználására, vagyis nem szükséges azonnal minden infrastruktúra elem beszerzését megvalósítani. Elegendő azokat az igény felmerülésekor dinamikusan hozzáadni a rendszerhez.
Energiafelhasználás és zöld eszközök felhasználása az adatközpontban - Az új eszközök mindig energiahatékony eszközöket jelentenek. Az Vblock megoldások együttesen nagyobb energiahatékonyságot eredményeznek, mint a szigetszerűen megvalósított (nota bene: bár szintén energiahatékony) rendszerek esetén.
Az életciklusa során végig optimalizált infrastruktúrák - Az informatikai technológiák kelléktárát bújva számos olyan megoldás alkalmazható, amely további megtakarításokat eredményezhet. Egy ilyen eszköz lehet például az, ha a pénzben kifejezett alacsonyabb értékű információ (pl. a csak törvényi megfelelés miatt tárolt sokévi számlák), olyan erőforrásokat vesz igénybe, melyek olcsóbb eszközökön valósíthatóak meg, és kisebb költséget rónak a szervezetre.
Biztonság - Az üzemeltetés és az információk biztonságban tudása rendkívül fontos, törvények által szabályozott tényezők. Az optimalizált, hatékony adatközpontok esetében is sokkal egyszerűbb az ilyen kötelezettségek teljesítése, ha azokat az indulástól, közös stratégia mentén kell biztosítanunk.
IT üzemeltetés - A meglevő informatikai környezetek egyik legkomolyabb buktatója lehet, ha az üzemeltetés nehézkes. Az üzemeltetés támogatásának egyik legtriviálisabb megvalósítása az, ha igyekszünk elkerülni az evolúciószerűen fejlődő IT-t, ahol a kihalás és az életben maradás határozza meg az egyes alrendszerek sikerességét, vagy bukását. A gyártók közös fejlesztési együttműködésének eredményeképp létrejövő rendszerek de facto egyszerűbb üzemeltetést eredményeznek, hiszen számos kísérletezgetéstől, tervezéstől és zsákutcáktól kímélik meg az ügyfeleket.
Konklúzió
Az EMC a Vmware-rel és a Cisco-val karöltve olyan modell alkalmazását javasolja az ügyfelek számára, amelyben a stratégia a tárolórendszer, virtualizációs és szerver környezet valamint a kiszolgáló hálózati infrastruktúrák hatékony, optimális rendszer beszerzését és kialakítását, üzemeltetését teszi lehetővé. Az EMC, a VMware és a Cisco együttesen így egy effektív, optimalizált és olcsóbban fenntartható megoldás szállítását tűzi ki feladatul. Minderre garancia a Vmware, a Cisco és az EMC által létrehozott Virtualized Computing Environment (VCE) együttműködés, melynek során a maguk területén egyértelműen piacvezető cégek közös technológiai fejlesztéseken és szolgáltatásokon keresztül segítik az ügyfeleket az ún. saját felhő alapú informatikai rendszerek megvalósításában.
1: Az SLA az angol Service Level Agreement kifejezés rövidítése, ami magyarul szolgáltatási szint szerződést jelent. Egy cég vagy szervezet szolgáltatásainak - az egyes ügyfelek igényeihez mérten - különböző szintjei lehetnek. Az SLA a szolgáltató és az ügyfél közötti megállapodás a szolgáltatás szintjéről.
Az ügyfélszolgálati szoftverrel bejegyezheti a partnereivel kialakított SLA-ket, a figyelmeztető szabályok pedig garantálják, hogy munkatársai időben válaszolnak az ügyfelektől érkező kérdésekre, kérésekre.
