Magyarországon egyre nagyobb problémát jelentenek a felsőoktatási szerkezetben az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások. Egyre több a bölcsész, a jogtudós, a kommunikátor, és mind kevesebb a mérnök. Pedig a piac ez utóbbira nagyobb igényt tart - különösen villamos- és gépészmérnökből

A torz szerkezet kialakulásának több oka is van. Az egyik, hogy fiataljaink azt látják, hogy valaki nyilatkozik, kommunikál a televízióban, minden csillog-villog. A mérnökről, akinek a munkája ezt lehetővé teszi, egy szó sem esik. Sőt, azt gondolják, hogy az a munka nem olyan előkelő, helyenként piszkos is. Egyebek mellett egy másik ok az oktatási intézmények anyagi körülményeiben rejlik. Sokkal olcsóbb a már meglévő néhány tanár segítségével egy szemináriumi teremben a diákoknak élőszóban előadni, mind sok 10 millió forint értékű laborműszert beszerezni, azt karbantartani, a gépparkot folyamatosan korszerűsíteni, új szoftvereket beszerezni stb. Emellett az is szükséges, hogy a közvélemény értesüljön a tudományos pálya kínálta karrierlehetőségekről és a tudósok sikereiről, ezek bemutatása ugyanis nem mindig megfelelő.
Június közepén ugyanerre a problémára világított rá az MTA elnöke, Pálinkás József is: "A természettudományos oktatás a világon mindenütt gondokkal küzd, de hazánkban az átlagosnál súlyosabbak a problémák. Ennek a fő oka a természettudományos tanárképzés gondjaiban keresendő" - mondta, az MTA elnöke, hozzátéve, hogy: "... a 2009/2010-es tanévre egyetlen hallgató sem jelentkezett az ELTE fizikatanár-képzésére, de az egész országban sem haladja meg a jelentkezők száma a 10 főt. Ez a gond mára elérte a kutatóképzést, ahogy súlyos gondokat okoz a mérnökképzésben is. A jövendő mérnökök az iskolában nem mérnöki tudományokat tanulnak, hanem azok természettudományos alapjait sajátítják el. Alapos matematikai, fizikai, kémiai ismeretek nélkül senki sem válhat mérnökké."
Ez még a művészetekhez legközelebb álló építészetre is igaz, az esztétikán túl az épületek funkcionális gépészeti megtervezését is el kell végezni, ami lehetetlen matematikai és fizikai ismeretek nélkül. A szakemberek még mindig óvatosak a javaslatok megfogalmazásában, még jelenleg is olyan válaszoknál tartanak, hogy érdekesebbé kell tenni az oktatást. "Helyes, tegyük érdekesebbé a természettudományos tárgyak oktatását, de ne ringassuk magunkat illúziókba, hogy olyan érdekessé lehet ezt tenni, hogy versenyezni tudjon különböző szórakoztatóműsorokkal. Nyilvánvaló, hogy a jelenleginél érdekesebbé kellene tenni, közelebb kell vinni a mindennapi élethez, de a színvonalból nem engedhetünk. Ha engedünk, akkor az már nem az a természettudományos oktatás lesz. Ezért én azt gondolom, hogy a piaci módszereket kell alkalmazni: ahol hiány van, ott növekszik az ár. Elmondom, hogy a megoldást a természettudományos tárgyakat oktató tanárok magasabb fizetésében látom. Ezzel a pályát újra vonzóvá lehet tenni, és akkor már lehet magasabb követelményeket támasztani, így elhivatott tanárok kerülnek a pályára" - fogalmazott az MTA elnöke. Érdemes rajta elgondolkodni egyes minisztériumokban!