FőoldalArchívumAz infokommunikációs ipar kormányzati fejlesztési stratégiája
2009. szeptember 02., szerda ::

Az infokommunikációs ipar kormányzati fejlesztési stratégiája

Nemrégiben a magyar kormány az infokommunikációs technológiák (IKT) iparági szektor fejlesztésére vonatkozó akcióterv elfogadásáról döntött. Ennek alapjául az a 2008. szeptember 10-én keltezett, a középtávú kormánymunkaprogramjáról szóló kormányhatározat szolgál, amely az EU-s, globális és hazai fejlesztéspolitikai szempontok figyelembevételével, a tudásalapú, nagy növekedési és FDI vonzó képességgel, illetve magas hozzáadott értékkel rendelkező ágazatok közé sorolta az IKT-szektort (ide tartozik még: logisztika, gyógyszeripar/biotechnológia, járműipar). Az infokommunikációs technológiák fejlesztése az elmúlt évtized egyik kiemelt prioritása volt, mind tagállami, mind EU-s szinten

Az NFGM a fejlesztéspolitikai fókuszú, stratégiára alapozott akcióterv kidolgozását 2008 végén kezdte meg. Az azt megalapozó, az ágazatra vonatkozó szakmai átvilágító tanulmányt az NFGM az IVSz segítségével készítette el. Mindkettő véleményezésében részt vett a MELT is.
Az IKT-akcióterv célja, hogy - a globális folyamatok és a válság hatásainak figyelembevétele mellett - előmozdítsa e tőke- és tudásintenzív iparág dinamikus és fenntartható növekedését, s ezzel megalapozza a magyar gazdaság versenyképességi potenciáljának mind teljesebb kiaknázását. E cél eléréséhez szektorspecifikus, fiskális, szabályozási és közpolitikai jellegű intézkedésekre tesz javaslatot, amelyek alapvetően a mikrogazdasági versenyképességre fókuszálnak.

Az infokommunikációs szektor helyzetértékelése
Az Akcióterv az IKT-szektor Információs és Kommunikációs technológiával foglalkozó vállalkozásait célozza meg, ezen belül is az IT hardver- és szoftvercégeket, a telekommunikációs szolgáltatókat, valamint a professzionális IT-szolgáltatókat. Mivel a kormányzati struktúrában az információs társadalom fejlesztése a Miniszterelnöki Hivatal feladatköre, így ezekre a területekre (a lakosság, a vállalkozások és a közigazgatás infrastrukturális helyzete, a tudás, a képességek, a tartalmak, szolgáltatások és alkalmazások használata) a stratégia horizontális szempontként tekint.
A magyarországi IKT-ipar fiatal iparágnak számít, ám annál nagyobb jelentőségre tett szert az elmúlt évtizedben: kevés olyan iparág van, amelynek ennyire meghatározó szerepe lenne az élet minden területén. Ezt az is jelzi, hogy az elmúlt 8 évben ez az iparág adta a hazai gazdasági növekedés csaknem 25%-át, és európai szinten is a termelékenység 40%-áért felel. Az IKT-szektor szerepe túlmutat önmagán, "multiplikátor" jellege miatt a gazdasági, állam- és közigazgatási valamint társadalmi szinten is kiemelt hatása van a termelékenységre, versenyképességre, innovációra, az esélyegyenlőségre és az életminőségre egyaránt.
A magyarországi infokommunikációs és távközlési piac együttes mérete 2007-ben elérte az 1768 milliárd Ft-ot. Míg a távközlési szolgáltatási piac 2007-ben enyhén visszaesett, ezzel szemben a konszolidált informatikai piac visszafogott ütemben, 4,4%-kal nőtt.
A belföldi infokommunikációs piacot egy 849 milliárd Ft-os informatikai exportpiac egészíti ki. Az exportforgalom több mint négyötöde multinacionális vállalatok Magyarországon gyártott vagy összeszerelt hardvertermékeinek exportjából származik. Ugyanakkor a növekedés ezen a piacon elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket hordozó, multinacionális és helyi vállalatokat egyaránt felvonultató szoftver- és szolgáltatásexportból származott.

Főbb megállapítások, fejlesztési irányok
Az ágazat kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az IKT-szektort a kormány húzóágazatnak tekinti, ennek egyértelmű prioritást is ad, mivel annak fejlesztése maga után vonja más iparágak fejlődését is annak horizontális megjelenése miatt.
A stratégia alapját képező tanulmányban az IKT-szektor átfogó elemzéséhez az ágazat fejlődését jelentősen meghatározó szempontként három pillér: az emberi erőforrás, a kutatás-fejlesztés-innováció és a befektetésösztönzés, finanszírozás került kiválasztásra. Az Akcióterv egyrészt rövid távú, a versenyképesség javítását célzó intézkedésekre tesz javaslatot, másrészt a nemzetközi szintű versenyképesség hosszabb távú javítása, a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása és a beruházásösztönzési rendszer eredményességének fokozása érdekében javasolt lépéseket tartalmaz. Az akcióterv egyik legfőbb alapgondolata, hogy a rövid távú intézkedések összhangban vannak a hosszú távú, stratégiai lépésekkel, mivel megalapozzák, illetve előkészítik azokat.

Javasolt akciók

Emberi erőforrás
- A szakmák és munkakörök kereslet-kínálati viszonyainak meghatározott metodika szerinti felmérése (skills-gap-elemzés)
- IT-szakemberek továbbképzése
- Más végzettségűek átképzése IT-szakemberré
- IT-szakemberképzés mennyiségi és minőségi javítása a felsőoktatásban
- A felsőfokú IT-képzésekre jelentkezők motiváltságának, számának és felkészültségének növelése az alap- és középfokú oktatásban

K+F, innováció
- Vállalati innovációs képesség és kultúra felmérése és fejlesztése IKT KKV körében
- Vállalkozásfejlesztési és inkubációs program IKT-vállalkozásoknak
- IKT-kutatóműhely(ek) (Excellence központok) létrehozása
- Meglévő nyílt forráskódú kompetenciaközpontok támogatása, újak létrehozásának ösztönzése
- A hazai IKT-szektor nemzetközi K+F tevékenységének erősítése
- Hazai K+F pályázatok hozzáigazítása az IKT-szektor igényeihez

Befektetésösztönzés, finanszírozás

- Magvető tőke bevonásának elősegítése az IKT-szektorban
- Tudásigényes, magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek létrehozásának kiemelt támogatása
- Beruházási adókedvezmény helyi NGA szélessávú hálózatépítésre
- IKT-szoftver- és -szolgáltatásexport ösztönzése

Pilléreken átívelő akciók
- Szabad szoftverek bevezetése a központi közigazgatásban
- Partnerségi elv érvényesítése
- IKT-akcióterv átfogó monitoringja és értékelése

Az elvégzett munka alapján fölmerült az a gondolat, hogy további, hasonló akcióterv kerüljön kidolgozásra az elektronikai ipar vonatkozásában is. Pozitív kormánydöntés esetén az előkészítő munkákba be kívánjuk vonni a szóba jöhető társadalmi szervezeteket, így a MELT-et is.

Tudomány / Alapkutatás

tudomany

CAD/CAM

cad

Járműelektronika

jarmuelektronika

Rendezvények / Kiállítások

Mostanában nincsenek események
Nincs megjeleníthető esemény