Az NFGM a fejlesztéspolitikai fókuszú, stratégiára alapozott akcióterv
kidolgozását 2008 végén kezdte meg. Az azt megalapozó, az ágazatra
vonatkozó szakmai átvilágító tanulmányt az NFGM az IVSz segítségével
készítette el. Mindkettő véleményezésében részt vett a MELT is.
Az IKT-akcióterv célja, hogy - a globális folyamatok és a válság
hatásainak figyelembevétele mellett - előmozdítsa e tőke- és
tudásintenzív iparág dinamikus és fenntartható növekedését, s ezzel
megalapozza a magyar gazdaság versenyképességi potenciáljának mind
teljesebb kiaknázását. E cél eléréséhez szektorspecifikus, fiskális,
szabályozási és közpolitikai jellegű intézkedésekre tesz javaslatot,
amelyek alapvetően a mikrogazdasági versenyképességre fókuszálnak.
Az infokommunikációs szektor helyzetértékelése
Az Akcióterv az IKT-szektor Információs és Kommunikációs technológiával
foglalkozó vállalkozásait célozza meg, ezen belül is az IT hardver- és
szoftvercégeket, a telekommunikációs szolgáltatókat, valamint a
professzionális IT-szolgáltatókat. Mivel a kormányzati struktúrában az
információs társadalom fejlesztése a Miniszterelnöki Hivatal
feladatköre, így ezekre a területekre (a lakosság, a vállalkozások és a
közigazgatás infrastrukturális helyzete, a tudás, a képességek, a
tartalmak, szolgáltatások és alkalmazások használata) a stratégia
horizontális szempontként tekint.
A magyarországi IKT-ipar fiatal iparágnak számít, ám annál nagyobb
jelentőségre tett szert az elmúlt évtizedben: kevés olyan iparág van,
amelynek ennyire meghatározó szerepe lenne az élet minden területén.
Ezt az is jelzi, hogy az elmúlt 8 évben ez az iparág adta a hazai
gazdasági növekedés csaknem 25%-át, és európai szinten is a
termelékenység 40%-áért felel. Az IKT-szektor szerepe túlmutat önmagán,
"multiplikátor" jellege miatt a gazdasági, állam- és közigazgatási
valamint társadalmi szinten is kiemelt hatása van a termelékenységre,
versenyképességre, innovációra, az esélyegyenlőségre és az
életminőségre egyaránt.
A magyarországi infokommunikációs és távközlési piac együttes mérete
2007-ben elérte az 1768 milliárd Ft-ot. Míg a távközlési szolgáltatási
piac 2007-ben enyhén visszaesett, ezzel szemben a konszolidált
informatikai piac visszafogott ütemben, 4,4%-kal nőtt.
A belföldi infokommunikációs piacot egy 849 milliárd Ft-os informatikai
exportpiac egészíti ki. Az exportforgalom több mint négyötöde
multinacionális vállalatok Magyarországon gyártott vagy összeszerelt
hardvertermékeinek exportjából származik. Ugyanakkor a növekedés ezen a
piacon elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket hordozó, multinacionális
és helyi vállalatokat egyaránt felvonultató szoftver- és
szolgáltatásexportból származott.
Főbb megállapítások, fejlesztési irányok
Az ágazat kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy az IKT-szektort a
kormány húzóágazatnak tekinti, ennek egyértelmű prioritást is ad, mivel
annak fejlesztése maga után vonja más iparágak fejlődését is annak
horizontális megjelenése miatt.
A stratégia alapját képező tanulmányban az IKT-szektor átfogó
elemzéséhez az ágazat fejlődését jelentősen meghatározó szempontként
három pillér: az emberi erőforrás, a kutatás-fejlesztés-innováció és a
befektetésösztönzés, finanszírozás került kiválasztásra. Az Akcióterv
egyrészt rövid távú, a versenyképesség javítását célzó intézkedésekre
tesz javaslatot, másrészt a nemzetközi szintű versenyképesség hosszabb
távú javítása, a fenntartható gazdasági növekedés biztosítása és a
beruházásösztönzési rendszer eredményességének fokozása érdekében
javasolt lépéseket tartalmaz. Az akcióterv egyik legfőbb alapgondolata,
hogy a rövid távú intézkedések összhangban vannak a hosszú távú,
stratégiai lépésekkel, mivel megalapozzák, illetve előkészítik azokat.
Javasolt akciók
Emberi erőforrás
- A szakmák és munkakörök kereslet-kínálati viszonyainak meghatározott metodika szerinti felmérése (skills-gap-elemzés)
- IT-szakemberek továbbképzése
- Más végzettségűek átképzése IT-szakemberré
- IT-szakemberképzés mennyiségi és minőségi javítása a felsőoktatásban
- A felsőfokú IT-képzésekre jelentkezők motiváltságának, számának és
felkészültségének növelése az alap- és középfokú oktatásban
K+F, innováció
- Vállalati innovációs képesség és kultúra felmérése és fejlesztése IKT KKV körében
- Vállalkozásfejlesztési és inkubációs program IKT-vállalkozásoknak
- IKT-kutatóműhely(ek) (Excellence központok) létrehozása
- Meglévő nyílt forráskódú kompetenciaközpontok támogatása, újak létrehozásának ösztönzése
- A hazai IKT-szektor nemzetközi K+F tevékenységének erősítése
- Hazai K+F pályázatok hozzáigazítása az IKT-szektor igényeihez
Befektetésösztönzés, finanszírozás
- Magvető tőke bevonásának elősegítése az IKT-szektorban
- Tudásigényes, magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek létrehozásának kiemelt támogatása
- Beruházási adókedvezmény helyi NGA szélessávú hálózatépítésre
- IKT-szoftver- és -szolgáltatásexport ösztönzése
Pilléreken átívelő akciók
- Szabad szoftverek bevezetése a központi közigazgatásban
- Partnerségi elv érvényesítése
- IKT-akcióterv átfogó monitoringja és értékelése
Az elvégzett munka alapján fölmerült az a gondolat, hogy további,
hasonló akcióterv kerüljön kidolgozásra az elektronikai ipar
vonatkozásában is. Pozitív kormánydöntés esetén az előkészítő munkákba
be kívánjuk vonni a szóba jöhető társadalmi szervezeteket, így a
MELT-et is.
