A ZTE május 9-én délután bejelentette, hogy "fő működési tevékenységeit" beszünteti. A ZTE-t az iráni és észak-koreai kereskedelmi szankciók ismételt megszegése miatt teljes feketelistára tette az amerikai kormány, vagyis amerikai vállalatok a jövőben nem adhatnak el kritikus komponenseket. Az ilyen komponensek közé tartoznak a Qualcomm vagy az Intel által gyártott alkalmazásprocesszorok és hálózati modemek, változatos hálózati eszközökbe szánt alapvető komponensek, amelyek rövid távon alternatív forrásból nagyon nehezen pótolhatóak.
Ugyan az első hírek elsősorban a mobiltelefon-gyártásra fókuszáltak, azonban a ZTE legnagyobb és legfontosabb tevékenysége a mobilos hálózati eszközök gyártása, értékesítése és támogatása, a bevételnek mintegy 60 százalékát teszi ki ez a szegmens. A Huawei, az Ericsson és a Nokia mögött 13 százalékos piaci részesedéssel a ZTE a negyedik helyet foglalja el a mobilos infrastruktúra piacán.
Azt egyelőre nem tudni, a ZTE bejelentése hogyan érinti a magyarországi hálózatot, például lesz-e elegendő alkatrész-utánpótlás az esetleg meghibásodó egységek cseréjére. A ZTE az elmúlt évtizedben a magyar piacon is erős jelenlétet épített ki a mobilos infrastruktúra vonatkozásában. A második legnagyobb hazai mobilszolgáltató, a Telenor 2010-ben gyakorlatilag teljes egészében ZTE technológiára állt át, nem csak az LTE-s megoldások vonatkozásában, de a GSM és 3G-s egységeket is lecserélte a korábbinál sokkal modernebb kínai eszközökre. A Telenor az LTE Advanced bevezetésében is a ZTE-vel dolgozik. A probléma érintheti a Magyar Telekomot is. Ugyanis a Telenor a rádiós hálózatának egy részét megosztja, így a Telekom-előfizetők jelentős része is ZTE gyártmányú hálózati egységeket használ napi szinten.
