Minden mozgó, változó rendszer irányítása attól függ, hogy mennyire lehet szétválasztani a hasznos információkat a zavaróktól. Kálmán Rudolf matematikai módszertana és az ebből fejlesztett, róla elnevezett berendezés - Kálmán-szűrő - ezt a problémát oldja meg. A kiinduló gondolat az, hogy bármely szerkezetnek, rendszernek meg tudjuk fogalmazni a működési elvét és ebből a működés modelljét. A Kálmán-szűrő egyértelmű kapcsolatokat teremt a mérés és a szabályozás között, és a szabályozást képes a kívánt legjobb eredményekhez igazítani. A kezdeti, csak arányos viszonyokra kidolgozott rendszert azóta sokfajta módon továbbfejlesztették a legkülönbözőbb működési módokra. Manapság Kálmán-szűrők milliói működnek a repülőgépekben, hajókban, a korszerű autókban, minden bonyolultabb feldolgozóüzemben, olajipari, kohászati rendszerben, a precíziós orvosi műszerekben.
Kálmán Rudolf édesapjával tizenhárom éves korában költözött az Egyesült Államokba, de ma is kiválóan beszél magyarul. Több mint három évtizede tiszteletbeli tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, munkaszobája van az Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Intézetében, itt tartja szakkönyvtárának jelentős részét. Kálmán már eddig is számos elismerésben részesült, megkapta többek között a legnagyobb japán tudományos elismerést, a Kiotó-díjat, a legnagyobb amerikai mérnöki rangot, az Amerikai Tudományos Akadémia Mérnök Tagozatának Charles Stark Draper díját, sok más akadémia tiszteletbeli tagságát, egyetemi díszdoktorságokat, köztük a Budapesti Műszaki Egyetemét.
A National Medal of Science a legmagasabb amerikai tudományos elismerés, amelyet az elnök ad át személyesen, ünnepélyes keretek között. Tegnap kilencen vehették át az elismerést, Kálmán Rudolf mellett például az emberi genom feltérképezésében alapvető szerepet játszó Craig Venter is.
