FőoldalCikkekCikkek megjelenítése címkék szerint: endrich

endrich

A komponensgyártók érdekesebbnél érdekesebb és egyre olcsóbb szenzormegoldásaikkal fizikai jellemzők széles skálájának érzékelésére nyújtanak manapság megoldást. A klasszikus érzékelés, mint a környezeti tényezők (hőmérséklet, légynyomás, páratartalom) mérése, a mozgásérzékelés, világításvezérléshez használt fényérzékelés és a betörésvédelem szenzorjai mellett megjelennek olyan korábban futurisztikusnak tűnő feladatokra szánt érzékelők, mint például a kommunális hulladékgyűjtők telítettségének függvényében megvalósuló szemétszállítás, a saját feltöltöttségét figyelni képes áruházi polc vezérelte önműködő árurendelés vagy az önvezető autó rendkívül összetett rendszere. Napjaink egyik legfontosabb mérnöki kihívása, hogy a korábbi időszakban minket körülvevő érzékelők számát sokszorosan meghaladó számosságú eszköz által küldött adatot gyűjteni, gazdaságosan továbbítani és tárolni tudjuk. Ezt megkönnyíti az adattárolás árának drasztikus csökkenése és az a tény, hogy sok szakember szerint az adatvesztés kockázata vagy az adatok elpazarlásából származó későbbi versenyhátrány ma többe kerülhet, mint az adatok tárolása még akkor is, ha jelenleg nem vagyunk képesek ezek feldolgozására, vagy még nincs szükségünk erre

A hőmérsékletérzékelés a szenzortechnika egyik legszerteágazóbb tudományos területe és egyben az IoT világ megkerülhetetlen része. A különböző működési elven működő hőmérsékletérzékelők, melyek között léteznek érintésmentes és kontaktkivitelek is, majd minden környezeti paramétereket érzékelő kombinált szenzor részét képezik. Jelen írásunkban a fémes ellenállás detektorok (RTD) és a félvezető alapú negatív termikus karakterisztikájú NTC termisztorok működési alapelvét tekintjük át és kitérünk a szenzor mikrokontrolleres rendszerhez való illesztési kérdéseire is

Napjaink egyik legfontosabb kihívása az ipari folyamatok digitalizálása, a hagyományos gépek kiegészítése adatgyűjtő szenzorokkal, az ezeket vezérlő kis fogyasztású és nagy tudású, mikrokontroller-alapú elektronikával, a vezetékmentes kommunikációt lehetővé tévő rádiófrekvenciás, például valamely GSM-technikával működő modulokkal, melyek segítségével megvalósul a sok mindenre felhasználható adatok gyűjtése, a „BIG DATA”építése. Az Ipar 4.0 elvárásainak megfelelő működéshez szenzorok adatainak tömkelegét kell központi adatbázisba szervezni a későbbi feldolgozás számára. Mindehhez ökoszisztémát az IoT, a „Dolgok Internete” kínál. Írásunkban az Endrich GmbH, Európa egyik vezető elektronikai alkatrész-forgalmazója által készített demonstrációs célú IoT infrastruktúra-modell alapján áttekintjük a lehetőségeket és megismerkedünk egy konkrét keskenysávú technológiával működő GSM modemmel és a cég által készített, az IoT-fejlesztők munkáját segítő, ingyenes, felhőalapú adatbázis-szolgáltatással is

A digitális elektronikai eszköz mikrovezérlője számára szükséges órajelet a tervezőmérnökök ma még leggyakrabban kvarckristály-rezonátorokkal állítják elő, ami az oszcillátorokkal összevetve az olcsóbb ár okán kétségtelenül vonzó megoldás, viszont használatuk esetenként kompromisszumokat feltételez, és potenciális hibaforrásként jelentkezik az alkalmazás életciklusa egy későbbi szakaszában. Amennyiben elemes táplálású, valamilyen vezetékmentes kommunikációra képes, akár hálózatba kötött IoT eszközről beszélünk, további, az elem élettartamával kapcsolatos szempontokat is figyelembe kell venni. Kísérleti úton igazolt tény, hogy egy BlueTooth LE modul fogyasztása fordítottan arányos annak „alvásban töltött” idejével, és az ebben az állapotban az időzítést biztosító 32,768 kHz-es valósidejű óra (RTC) pontossága (SCA – Sleep Clock Accuracy) közvetlen hatással van az elem élettartamára. Cikkünkben megmutatjuk, hogy a szokásos kristályrezonátorokat MEMS-alapú oszcillátorokkal helyettesítve milyen előnyöket élvezhetünk

Az elektronikai ipart napjainkban meghatározó piaci trendek az IoT eszközök alkalmazásának ugrásszerű növekedése irányába mutatnak, szenzorhálózatok gyűjtik az adatokat körülöttünk, a felhőalapú adatbázisokban felépülő BIG DATA kiértékelése lesz a jövő informatikusainak legfontosabb feladata. Cikkünkben azt tárgyaljuk, hogy az egyik legismertebb LPWA (Low Power Wide Area)-technológia – a keskenysávú IoT (NB-IoT) – milyen módon és eszközökkel képes eljuttatni a szenzoradatokat a felhőbe. Ezt a FiboCom MA510 és N510 GSM modemjei és az Endrich Bauelemente Vertriebs GmbH – a nürnbergi Embedded World 2020 kiállításon bemutatásra kerülő – IoT-megoldásának ismertetésén keresztül tesszük meg

A GigaDevice GD32-sorozatú eszközeivel vezető szerepet tölt be Kína nagy teljesítményű, 32 bites, általános célú mikrokontroller-piacán, első kínai gyártóként kínálva Arm® Cortex®-M3, Cortex®-M4 és Cortex®-M23 MCU termékcsaládokat. Összesen több mint 200 millió kiszállított eszközzel, több mint 10 000 ügyféllel és 21 termékvonallal, több mint 320 elemes cikkszámválasztékkal a GigaDevice a piac élvonalában szereplő gyártók és alkalmazásaik széles köre számára kínál megoldásokat. Az összes modell szoftverszinten kompatibilis egymással. Teljes mértékben megfelelnek a nagy teljesítményű, mainstream, valamint a belépő szintű beágyazott mikrovezérlős megoldások támasztotta követelményeknek; lehetővé téve könnyű használat melletti a költséghatékony fejlesztést. Írásunkban két termékvonal-újdonságot szeretnénk bemutatni: az energiatakarékos alkalmazások számára fejlesztett Cortex®-M23, valamint az ARM-világon kívüli, ultra kis fogyasztású eszközök területén úttörő, RISC-V architektúrájú mikrovezérlő-családokat

Tudomány / Alapkutatás

tudomany

CAD/CAM

cad

Járműelektronika

jarmuelektronika

Rendezvények / Kiállítások

Mostanában nincsenek események
Nincs megjeleníthető esemény