A Reuters exkluzív tudósításában írta meg, hogy tárgyalásokat folytat egymással az Intel és az SK Hynix arról, hogy ez utóbbi amerikai földre vigye a memóriagyártó-kapacitás egy részét. Ugyan várhatóan magasabbak lesznek a költségek, azonban nyomós okai vannak az ügynek. Mint arról többször is írtunk, a Trump-kormányzat többször is kijelentette aziránti elkötelezettségét, hogy a technológiai cégek hozzák el, vagy hozzák vissza a gyártást Amerikába. Figyelembe véve a jelenlegi memóriapiaci krízist, az amerikai gyártócégek számára a gyártókapacitás amerikai földön történő növelése jelentős versenyelőnyt biztosítana a helyi felvevőpiacon. És még egy fontos tényező: az Intelben az Egyesült Államok is tulajdonos.
A memóriagyártó üzemek építése az amerikai és dél-koreai kereskedelmi politika egyre fontosabb ütközőpontjának látszik. Miközben Szöul a helyi gyártást ösztönözte a nyáron, a szereplők pedig vállalták, hogy többéves távlatban több mint 570 milliárd dollárnak megfelelő wont fektetnek a területbe, az amerikai kereskedelmi tárca importvámokkal fenyegette meg a koreai és tajvani gyártókat, amennyiben azok nem növelik a termelést Amerikában.
Az üzlet részletei egyelőre hangsúlyozottan legalábbis képlékenyek, az mindenesetre biztos, hogy egy ilyen megállapodás mind az amerikai kormány, mind pedig számára kedvező fordulatot jelentene. Annyit lehet tudni, hogy a felek két potenciális szcenáriót is megvizsgálnak az együttműködésre. Az egyik szerint az SK Hynix bérbe venné az Intel Ohioban épülő új komplexumának egy részét. A másik koncepció arról szól, hogy a két cég memóriagyártó vegyesvállalatot hozna létre az Egyesült Államokban, melybe helyi felhőszolgáltatók, azaz a legnagyobb potenciális partnerek is betársulnának.
Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy az ügylethez szükség van a dél-koreai kormány beleegyezésére is. Szöul szenzitív és stratégiai ágazatként kezeli a memóriagyártást. Bár az SK Hynix szuverén joga eldönteni, hogy akar-e az USA-ban memóriachipeket gyártani, de bizonyos termékkörök esetén az ügyletet jóvá kell hagynia a dél-koreai kormánynak az erről rendelkező Ipari Technológiák Védelméről szóló jogszabály előírásai szerint.
Nem eldöntött még az sem, hogy a dél-koreai kormány tavalyi, 350 milliárd dolláros amerikai beruházásösztönző csomagjából, melyet éppen az importvámok elkerülése érdekében vállalt Szöul, milyen célra pontosan mekkora keretet különítenek el. Egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy 150 milliárd dollárnyi keretet a hajógyártásra allokálnak, a fennmaradó 200 milliárd dollár sorsáról azonban egyelőre nem született határozat.
Forrás: www.reuters.com
