Az elmúlt hónapokban két pályázat is megjelent a felsőoktatási intézmények és a vállalati kutatóközpontok összefogásának, együttműködésének ösztönzésére. Az egyiket uniós forrásból írták ki (GINOP 2.3.4) és kizárólag a Közép-Magyarország régión kívül volt pályázható. A felhívásra 9 projektjavaslat érkezett be, összesen 56 milliárd forint támogatási igénnyel. A pályázatok szigorú vizsgálata után öt kapott zöld utat, összesen 26,8 milliárd forintnyi elszámolható költség mellett. Ezek révén uniós finanszírozással Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben indulhat kutatásfejlesztési centrum a helyi egyetem bázisán.
A fenti uniós hátterű pályázat mellett a budapesti és Pest megyei pályázók számára az NKFI Hivatal 8 milliárd Ft keretösszegű tükörpályázatot (FIEK_16) hirdetett meg hasonló együttműködések ösztönzésére a Hivatal által kezelt NKFI Alapból. Erre 5 konzorcium nyújtott be projektjavaslatot, amelyből a Hivatal által felkért anonim szakértők véleménye alapján a döntéselőkészítő testületek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Szent István Egyetem három pályázatának támogatását javasolták összességében 8 milliárd forinttal.
A fenti 8 egyetemmel jelentős hazai és nemzetközi innovációs háttérrel rendelkező nagyvállalatok és magyar alapítású innovatív középvállalkozások - többek között a Magyar Villamosművek Zrt., a Richter Gedeon Zrt., a Nokia Solutions and Networks Kft., a Servier Zrt., a Siemens Zrt., valamint az Energotest Kft. és az Axial Kft. - működnek együtt már évek óta és ezek erősítését segíti a két pályázat összesen 35 milliárd forintos támogatási kerettel.
A konzorciumi tagok a pályázat keretében vállalták az alkalmazott kutató-fejlesztő munkatársak létszámának növelését, valamint vállalást tettek a kutatómunkába bevont doktoranduszok, a publikációk, az iparjogvédelmi eljárások, továbbá az intézményből kiinduló spin-off vállalkozások számát illetően is. A szoros együttműködésben zajló munka mind az egyetemeknek, mind a vállalkozásoknak jó: a kutatóhelyek hatékonyságot ösztönző menedzsment szempontokat sajátíthatnak el, a vállalati kutatás-fejlesztésnek pedig új dimenziót ad, ha számíthatnak a professzionális kutatóhelyek erőforrásaira.
